A kutya maradt


Rendelésre készül e költemény,
mint jobb urakra régebben az öltöny,
hozott anyagból és méretre költöm,
pötyögtetem fehérre feketén.

S hogyan tovább? Ad notam: Te meg Én?
Vagy tingli-tangli? Kiderül az rögtön,
ha megveszi és közli majd a közlöny:
a dallam nem változtat szövegén.

Túl volnék a köteles penzumon.
Maradt még öt, de már csak négy sorom.
Nekem három is elég, sőt: temérdek.

Az ablak alatt zúgolódó népek.
Ijedtemben utánuk mormolom:
A kutya maradt, csak láncot cseréltek.

(Kányádi Sándor: Szonett, in: Alföld, 1992/4. 7.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük