A hatalmas állatok összeroskadtak, egyik a másikra zuhant. Valósóságos hegy emelkedett belőlük, s a tetemek és fegyverzetek e halmán egy roppant elefánt, a Bál Haragja nevű, láncok közé keveredett lábakkal ott üvöltött egész estig, egy nyíllal a szemében.
(Gustave Flaubert: Szalambó – fordította Bartócz Ilona)