Marno János: Versek


Bögregörbe

                        részlet a (sír)kerti séták-ból

 

Bögrémeket látok. Továbbá két
ölebet egy csonka franciaágyon,
vagy rosszul látom, s az egy kanapé
egy rangos rendházból, rendkívül magas
háttámlával? Valamint forró teás-
bögrém falán az univerzum teljes
eredettörténetét, egy körbe-
érő folyamatábrán? Merre tartok
éppen? A gép előtt, egy kertben, éjjel,
lenge öltözékben, holmijaim
egy bokor mélyén jól elrejtve. Vala-
hányszor elhúzok mellette, reszketés
vesz erőt rajtam, hasonló a csipke-
bokoréval. Bögrém falán az ábra
fakulóban. Az ebek még nálam is
gebébbek. Anyámnál, aki csontváz-
ként halt meg. A húgom szerint derűsen.
Aztán ő is meghalt, egy bolondok-
házában. Jólesik keringenem
hajnalig a kertben, reszketnem, hogy mi
lesz még itt, ha megérem, vagy kivált mi,
ha mégsem. Ha tűz üt ki hűlt helyemen.

 

És a homloka[1]

            „És a homloka derengett.”

A munkás-gyászindulóra lassúztam
a szomszéd tanyán az agronómus
házában a tejszőke lányával,
néha nyárra gondolok, késő nyárra,
máskor az év utolsó napjára,
vagy Verdire, a komponistára,
és a földre, aminek a szagával
időről időre megtelnek az arc-
üregeim, s elbarázdásodik
a hangom. A lány feje kerek volt,
akár az apjáé, és a homloka
hatalmas elviselhetetlenül.
Tizenöt lehettem. Mint Verne gyerek-
kapitánya. Isten altasson, anyám,
aki itt hoztál világra, e földön,
és nem másutt, ahol még nem vert föl
embert ugyanaz a rémálom nem
egyszer egy éjjel, de egyre többször.

 

Három széljegyzet

                        Berta Ádámnak

Miért

Miért főzne az,
aki nem szereti a főzeléket?

 

Hol a Zoli?

Kiment a fürdőszobába,
mert kiment a fejéből,
hol rúgta le a titokzokniját.

 

Fokozatosság

Fokozatosság a hosszú élet titka, olvastam.
Csöngettek, olvastam tovább.
Kekszet?, kérdezte a feleségem.
Köszönöm, mondtam,
és intettem a szememmel, hogy jöhet.
Álmomban azután fogcsikorgatva
ejtettem a padlóra a hangyabetűs könyvet.

 

[1] Az Élet és Irodalom LXIII. évfolyam, 51–52. számában megjelent vers módosított változata.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük