az élet, ami nem más

Mariónak egy fémpózna jár a fejében, aminek megkétszerezték az eredeti hosszát, és vállal nekimegy egy zöld konténer fémsarkának, és már a betonra piruettezne, de Schtitt odaugrik, hogy elkapja; szinte mintha valami táncfigurát mutatnának be, miközben Schtitt arról magyaráz, hogy a játék, amire az ETÁ-n felkészítik a játékosokat, hogy a döntések, szögek és vonalak ama végtelen hálózata, aminek átlátása végett Mario mindkét testvére vért izzadt, szóval hogy a junior sport csak az egyik vetülete az életnek nevezett valaminek, ami nem más, mint szakadatlan birkózás egy énnel, amely nélkül nem élhet az ember.

(David Foster Wallace: Végtelen tréfa [részlet], ford.: Kemény Lili, Sipos Balázs. Bp., Jelenkor Kiadó, 2018. [elektronikus kiadás])

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük