Évszakos leltár
Szilánkosra rágcsált csontok az avaron,
Kitépett tollú galambok,
Csikk-hegyek,
A padon egy magányosra soványodott néni.
Vércseppek a kavicsok közé fagyva,
Egy elhullott őz lábnyomai,
Távolodó csilingelés,
Mozdulatlan test a papírhalmok alatt.
Szirmonként szétszórt virágcsokrok,
Ellő rókák megcsonkítva,
Szétvert fecskefészkek,
Egy síró nő sziluettje a mezőn.
Körömágyba ékelődött kagylószilánk,
Túl forró homok,
Megégett és felkarcolt meztelen testek,
Az oldott sókristályok között egy lefelé süllyedő férfi.
Utolsó üzenet Téreynek
maguk alá gyűrtek a málnaföldjeid,
mostmár tényleg,
málnaföldek mindörökre,
az összes halottak és nők és férfiak és árvák,
akiket itthagytál
kihűlt kezekkel kapnak utánad,
az összenyomott málnák
leve
emlékeztet
A mű(vek) a szerző felolvasásában (az írott változatban lehetnek eltérések, ezek az utómunka során keletkeztek):
Évszakos leltár
Utolsó üzenet Téreynek