Versek

Csapó

Augusztus, párzunk,
az égen lecsapott legyek csóvái.
Rád mászok, nyomlak.
Fekete szám a tarkódra cuppan.
Lejjebb rogysz.
Hat láb tapodja a hátadba
tehetetlenül zizegő nejlonjaid.
Ha leszállok, luk lesz a szárnyon,
nincs repülésed, nincs futásom.
Rád mászok, emellek.
Cipellek feljebb,
a retinám leválik – így, folyamatosan
válik le.
Négyzethálóba szerkesztett
csuszamlásokból épül fel az utca,
mintha légycsapón keresztül nézném.

Még helyet cserélhetnék veled,
mielőtt a részek egy egésszé nagyulnak.
Ez két ízzel késleltetné a halálom.
De meghagyom neked az ismétlés örömét.
Legyen neked is augusztus –
folyó vizében közvetített csillagmészárlás,
előre leforgatott epizódok.

Subway Surf

Nagyfejű babám menekül a vonatok között.
Ha megbotlik, csillagok köröznek nagy feje körül,
azonnal elkapja egy erőszakos rendőr
a húgyszagú falra graffitizett jelért,
vagy mosolyarcát a képernyőre toccsantja egy vonat.

Ha eltolnám a fókuszt a mobilról,
finoman remegne alattam a padló, négy ütemben,
ahogy a sínpár által megvezetett lovak
kártyaszimmetriában, egyenként
vágtatnak a két vonal között. Nem törnek ki.
A lovaknak egyedül nem lehet.

A szembejövő G72-es Flirt kerekeit
még fenik a sínek, alattam,
a közöny egy elcsapásra megszűnik.
Elkezdem festeni a jelem.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük