Nagy Zalán: emlékvitel


(1)

fájdalmas mosolyt varrni
testem különböző pontjaira
el kell viselnem a szeretetet
és tartalékolnom perfúzió-rendszerekben
hogy később vénásan adagolhassam
mert mikor elég ráncos leszek
már nem fog kirajzolódni egy mosoly sem
a meggyűrt bőrömön
te pedig keserűen fogod itatni velem a kávét

(2)

a faragás és csiszolás
napi tevékenység lesz
majd feldolgozzuk éveinket
apró részletei csupán forgácsok
a mesterművünk alatt
melyből addig szedegetjük a szálkákat
amíg észre nem vesszük
hogy semmi nem maradt belőle

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük