friss műút

-ról, -ről

Kellerwessel Klaus

Kellerwessel Klaus

Kellerwessel Klaus vagyok, félnémet kecskeméti végzős, a hírös slam és a széf kultúrmozgalom oszlopos tagja. Novellákat írok éhenhaló kisgyerekekről és párosodó sáskákról. Keddenként nem hiszek a filozófiában.

Legfrissebb

A rovatból ajánljuk még

Vers

Kellerwessel Klaus: Szerenád

2019. május 01.

Anyám pszichiáter, apám pszichopata.
Pocsolyák álma vagyok, zavaros és sekély.
Egyik szemem sír, a másik bölcső.
Minden lépésem holtakon tapos.

A világ minden bizonnyal egy acélbuborék
– keringett bennem a gondolat, míg kezem
az álmomról lekapart rozsdát szorongatta,
mint utolsó gallyat a szakadék fölött.

És akkor az eső énekelni kezdett, valami rég kihalt nyelven,
kamionzúgás, koldusnyögés kísérte, rákos vénlányok
ablakain átszivárgó Kossuth-rádió.

De a közönség süket volt, az ének meg hamis,
el is állt rögtön, mint a teremtés.
Talán pont én voltam a kotta.

Azóta pezsgőtablettává olvadt számban a pillanat,
feloldódott, mint halottban a migrén,

és máig visszacseng bennem a szerenád,
a cseppek millió dialektusában.

 

Szólj hozzá!