friss műút

Legfrissebb

Napindító

Részeg postás csontot darabol

2019. április 14.

Egy részeg postás csontot darabol,
vasfűrésszel, rozsdás pléhen ülve;
beszáradt festékes doboz bakog
sarkán a pléhnek, melyen a borostás,
vedlettmentéjű postás
előre-hátra imbolyog.
porlik a csont a krákogás nyomán;
girhes kandúr kivert fél szemét
a kerítésrésbe tátja, nyalja
heves hangjait a disszonanciának.
A far által nyomkodott pléh alól
csupaszfarkú vadállat dalol.
Valahol — a szél belefújta orrát —
egy napilap pofája araszol.
Tátott szájjal, fogasan vigyorog
a bakancs, bütykös nyelvét kitolva,
szemben émelygőn szuszog a barna
postástáska, megerőltetett
vakbele fölfeslett
öltésein át sovány
torokkal lesnek levelek,
mint összeaszott belek
garatján mutálva szivárgó lég.
Törött vécécsésze falában hűs odút
keres az elgurult, kiszikkadt szarhurka.
Fölfújja bendőjét — tokáját a pulyka —
egy szerelmes levél, s azonnyomban rézsút
kipottyan a tompán fehérlő csontporba.
A postás már sípcsontját koptatja,
csupasz farkát a vadállat
gödören áriázva harapja.
S az a levél, az a menstruációs
rózsaszín boríték, mégis tehén-
szívnyire dagad, s hígult pirosat
bugyogtat a porba, potyogtat a borba!!!
Egy részeg postás csontot darabol,
vasfűrésszel, rozsdás pléhen ülve:
sarkán a pléhnek festékes doboz
bakog besülve.

(Hizsnyai Zoltán: Részeg postás csontot darabol)

Szólj hozzá!