Leégett viskó kéményére szállván,
Vén sas pihen, körötte pusztaság.
Gyerekkoromtól ismerős e látvány:
Rómát idézi cézárok korában —
Se ház, se füst, a sas gubbaszt magában
Viseld el ezt is, szívem, tűrd tovább!
(Arszenyij Tarkovszkij: Pásztorsíp [részlet]. Ford.: Baka István. Orpheus, 1994/2-3. 109.o.)
