Pintér Kitti: Versek


Ouija

„a nyitva felejtett zsalugátereken szökött be a szellem
kékes fénnyel zuhant bele a kályhacsőbe
potyogtak a zsebéből a húsos csontárok
ahogy a feje nekicsattant a fölpolcolt tűzifának
később a firhang mögött láttam az alakját
hegyes orr domborodott ki mögüle
marci sose riadt még föl a csoszogásra
de én hallottam őt elvánszorogni a hűtőszekrényig
jajgatva bontotta meg a tejesflakonokat
aztán fölélebegett és egész este tejgőzöset lehelt marci arcába

a nappaliban felgöngyöltem a szőnyegeket
hogy az elhányt csonthéjakat könnyebb legyen összeszedni
féltem hogy marci belelépne és szemöldökcsipesszel kéne
kikapirgálnom a szétrojtolt bőr alól a szilánkokat
a szellem néha tátogva görnyedt az elhalt szövetek fölé
olyankor kampót akasztottam a szájszélébe
úgy lógattam a szárítókötélre ha zavart a szörcsögés

de egy idő után már képtelen voltam beszélni róla
hogy marci megnyugodjon azt hazudtam
reggel egy beáztatott lepedőbe csavartan
találtam meg kihűlve a kádban
persze marci átlátott rajtam
és ráncos kezekkel hajtotta le
a padlásszoba ajtaját hogy megmutassa
tényleg nincs itt semmi igazából —”

 

tejesüveg

1.
a tejesüveg mögül nézek rá
olyan váratlanul töri meg a szórt fényt
néha egészen megnyújtja az arcát
aztán elmozdul megint más alakba
redőződő macskaháj a kikapart drótkerítés alatt
a foltos tejpárában lassan szétmállik a fej
és horpadások tátognak egy hatalmas
állkapocsban

2.
a fürdetés nem a nap legkönnyebb része
leeresztem hamar a sötétítőfüggönyt
és hogy elférjen a kádban
gézszalaggal kötözöm a törzséhez
a kocsonyásodott végtagokat
az előrebukó fejet is rögzíteni kell
mielőtt a vizet megeresztem
a hőmérsékletére külön figyelek
elengedne a hústól a bőr a forróságban

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.