kék dunnakeringő, egyetlen forduló a Nap körül


Hamuette egy ritka betegségben szenvedett. Hiányzott belőle az a képesség, hogy önmagát múltként és jövőként az emberekben hagyja. Nyom nélkül felejtődött, hiányérzet nélkül búcsúztak tőle. Instant hamvai a tekintetekben fürödve nővé oldódtak, magukfeledett fürdőző nők Degas-pasztelljeivé, amelyek olyanok, mintha titokban látnád őket záporcsíkos üvegablakok csöndjén át, magukra maradva pedig újra egy maroknyi felismerhetetlen hamuvá hullottak szét. Hamuette-nek ezért nincsen története, amit elmesélhetnék nektek. Ő talán mesélhetne, de betegsége természeténél fogva ez senkit sem érdekelne, szavai nem ragadnának meg bennetek, idegenül, nyom nélkül suhannának át rajtatok.

(Sophie Waise: Before the Sea Returns. Részlet. Ford. Árva Zsófia)
kép: Degas: A kád (1885)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük