a halál, változataival | Műút portál

friss műút

-ról, -ről

Demus Gábor

Demus Gábor

1974-ben született Balassagyarmaton, a MÚOSZ újságíró iskolájában újságírói, a Miskolci Egyetemen filozófiatanári, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szakirányú könyvkiadói diplomát szerzett. Versei többek közt a Holmiban, a Kalligramban, az Új Forrásban, a Spanyolnáthában jelentek meg.

Legfrissebb

A rovatból ajánljuk még

Vers

Demus Gábor: a halál, változataival
(első kísérlet)
2018. május 21.

mondjuk, egy jó polgármester gürizik, hajt

reggeltől estig, elmegy néhány eleve értelmetlen

találkozóra, reggeltől tíz lényegi és száztíz látszólag

lényegtelen hívást fogad/indít — mindenkinek van telefonja,

azonnal a legilletékesebbel szeretne beszélni. egy jó

polgármester idő után szelektál. de tudva tudja,

egy nem fogadott megkeresés miatt elúszhat

a falu egy sansza. kávészünetben

visszahívja az ismeretlent.

 

vége a napnak, dong az agya, zsonganak

az autó műszerfényei, valami fekete egyszerre,

egy biciklis (életszerű, spicces,

falusi biciklis), rántani kell

a kormányt, szembe

egy autó-

val megroncsolódik.

 

van a halottaknak ilyen kategóriája:

tudod, hogyan veti hátra a haját, csak néhány,

de lényegi szó erejéig ismered, alakítja

a köreidet, közvetlenül nem, de jó tudni,

hogy valaki az ügyeket így alakítja.

 

alakította.

a mai naptól nincs.

 

és ott a „sztárhalál”. mely műfaj, milyen hatósugárban,

miként? BS, EP, DB, LC, KI, KZ, ST stb. (csak nekem lenne

ilyen borzasztó majom a 2016-ik év?)  gyerekkortól/kamaszkortól

itt volt máig,

s egy

döccenésre („miccenésre”) kihull

a kocsiból. a kocsiutat, a kocsist, a kocsit,

az ablak üvegét, de még a tájat is

 

alakította.

a mai naptól nincs.

 

MZ bácsi szintén jó darabon kísérte gyerekkoromat,

nagyszülői szomszéd, mikor azt mondták:

nincs. addig

észre se vettem, még gyerekszemmel is ösztövér emberke,

napra nap megindult, mankójával végigkopogta

járdájukat a kapujuk előtti padig, mintha mindig ott

ücsörgött, dohányos ráncaival, barna

zakócskájában, apró benyomásaimat igenis

 

alakította.

a mai naptól nincs.

 

MZ bácsi mégsem ilyen egyszerű eset, ő lett

az első halott-látványom. Mami úgy gondolta,

hogy e nyári szünetben öcsémmel ideje

látnunk holtat (óvakodunk, a falu dohos

kápolnájában, ahogy kisiskolás képeinken

a Mikulás elé), részint „az élet része”, részint szokásos,

szomszédi tiszteletből.

(részint mert olyan alkat volt,

zsigerekig, mint valami ősi természettudós, akarva akart

látni, a feltétel nélküli szeretetébe belefért, hogy lássa,

amint egy gyerek először lát valakit,

aki addig még élt). arcunkat

a halott, nem tudom hogyan, de

 

alakította:

a mai naptól nincs.

 

aztán Mami. láttam idegenül, mint MZ bácsi,

kissé sárga volt, tarnóc új, lélektelen

ravatalozójában (az öreg kápolnába képzeltem), kicsit

tátott szájjal, nem lett a testhez közöm. így

 

alakította.

a mai naptól nincs.

Szólj hozzá!