mondjuk, egy jó polgármester gürizik, hajt
reggeltől estig, elmegy néhány eleve értelmetlen
találkozóra, reggeltől tíz lényegi és száztíz látszólag
lényegtelen hívást fogad/indít — mindenkinek van telefonja,
azonnal a legilletékesebbel szeretne beszélni. egy jó
polgármester idő után szelektál. de tudva tudja,
egy nem fogadott megkeresés miatt elúszhat
a falu egy sansza. kávészünetben
visszahívja az ismeretlent.
vége a napnak, dong az agya, zsonganak
az autó műszerfényei, valami fekete egyszerre,
egy biciklis (életszerű, spicces,
falusi biciklis), rántani kell
a kormányt, szembe
egy autó-
val megroncsolódik.
van a halottaknak ilyen kategóriája:
tudod, hogyan veti hátra a haját, csak néhány,
de lényegi szó erejéig ismered, alakítja
a köreidet, közvetlenül nem, de jó tudni,
hogy valaki az ügyeket így alakítja.
alakította.
a mai naptól nincs.
és ott a „sztárhalál”. mely műfaj, milyen hatósugárban,
miként? BS, EP, DB, LC, KI, KZ, ST stb. (csak nekem lenne
ilyen borzasztó majom a 2016-ik év?) gyerekkortól/kamaszkortól
itt volt máig,
s egy
döccenésre („miccenésre”) kihull
a kocsiból. a kocsiutat, a kocsist, a kocsit,
az ablak üvegét, de még a tájat is
alakította.
a mai naptól nincs.
MZ bácsi szintén jó darabon kísérte gyerekkoromat,
nagyszülői szomszéd, mikor azt mondták:
nincs. addig
észre se vettem, még gyerekszemmel is ösztövér emberke,
napra nap megindult, mankójával végigkopogta
járdájukat a kapujuk előtti padig, mintha mindig ott
ücsörgött, dohányos ráncaival, barna
zakócskájában, apró benyomásaimat igenis
alakította.
a mai naptól nincs.
MZ bácsi mégsem ilyen egyszerű eset, ő lett
az első halott-látványom. Mami úgy gondolta,
hogy e nyári szünetben öcsémmel ideje
látnunk holtat (óvakodunk, a falu dohos
kápolnájában, ahogy kisiskolás képeinken
a Mikulás elé), részint „az élet része”, részint szokásos,
szomszédi tiszteletből.
(részint mert olyan alkat volt,
zsigerekig, mint valami ősi természettudós, akarva akart
látni, a feltétel nélküli szeretetébe belefért, hogy lássa,
amint egy gyerek először lát valakit,
aki addig még élt). arcunkat
a halott, nem tudom hogyan, de
alakította:
a mai naptól nincs.
aztán Mami. láttam idegenül, mint MZ bácsi,
kissé sárga volt, tarnóc új, lélektelen
ravatalozójában (az öreg kápolnába képzeltem), kicsit
tátott szájjal, nem lett a testhez közöm. így
alakította.
a mai naptól nincs.