Kállay Eszter: koszorú (részlet)


nekem majd a cipőmön
összegyűlt port tegyék urnába,
járások emlékét,
azt kelljen eltemetni.
a temetésről hazafelé félek,
hogy árnyékba lépek,
és nem
pocsolyaként fröccsen majd szét,
a bokám körül összezár.

Kállay Eszter: koszorú (részlet)
forrás: litera.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük