A cigányok már kiskorukban
megtanulták a lóval való bánásmódot.
Ereje és tanulékonysága miatt ez volt
a legbecsesebb jószág, a sörény meg a szőr
fényessége a tulajdonost is minősítette.
Azokat, akik verték vagy túlhajtották
a szegénység miatt egyébként is sovány
állatot, a cigányok kiközösítették.
A lakókocsik sátrainak legjobb alapanyaga
volt a lóbőr, de csak az elpusztult,
kényszerből leölt hátasok részeit hasznosították.
A babonás gonddal tartott jószágok húsát
csíkokra vágva megfüstölték, kiszárították.
Elbújva vagy sötétben ettek.
Megjelent a Műút 2017063-as számában