friss műút

-ról, -ről

Demény Péter

Demény Péter

1972-ben született Kolozsváron, ahol magyar-román szakon végzett. Minden műfajban kalandozik, legutóbbi könyve a Tamara és a vidámság mellénye című valóságmese, a felesége, Eperjesi Noémi illusztrálta. Tíz éve a Látó esszészerkesztője.

Legfrissebb

A rovatból ajánljuk még

Vers

Demény Péter: Don Quijote

2017. november 05.

Most haltam meg, és
ha azt mondom, napfelkelte,
göröngyökkel röhög a koporsó.

Ez fáj egy kicsit, de legalább nem
kell folyton reménykedni, hogy
nem egyedül lovagolok a
vágyak szélmalmával szemben, kis
Dulcineámmal az oldalamon, alattam
a lemondó Rosinantéval.

Még mindig lovagolnék és
reménykednék szüntelen vigyorgók és
meggyőzhetetlen, merev okosok között, bennem
a félelem, hogy ebben a városban sem
fogadnak, bepatkolom magam a
kültelki fogadóba, és reggel kezdem
elölről az egészet.

Végül is csinálnám, de már
az álmaim is tompultak, emlékszem,
erodálódtam a sír felé, és
egyre szélesebb lett a vigyoruk, a hold
és a nap pedig két
nagy, sárga göröngy.

Szólj hozzá!