Cáfolat


Egy későbbi idő jött el, valaki
másé, akit nem ismerek még
(akivé hirtelen válunk egy megrázkódtatás
folytán). Itt jár a későbbi személy,
írásaim között matat. Helyismerete
ámulatba ejt, zavarának tanúja vagyok.
Szemmel látható, hogy pánikba esett.
Nem, nem, mondja a verssorokra,
És visszavon minden szemrehányást.
Naplementém, suttogja, vagy: kedveseim,
és sorban mindent a magáénak nevez.

Takács Zsuzsa: A későbbi személy

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük