Fodor Balázs: A várakozás kamrái


A temetők fűvel,
mohával benőtt
átjárói még nem

nyíltak meg. Talán
az összes utazót
felveszik előbb.

Felszívják a testeket,
akik zárójelekben
hibernálva

várakoznak az
elhatározásra.
Nem sok idő.

Összegyűlik az avar,
rohad és párolog,
lecsapódik

az üvegházfalon,
és visszacsorog a fák alá —
elhajlik a platán,

elhajlik a tér, az idő —,
a beton fejfák
évtizedei után

a féregjáratok
egy planck-perc alatt
átszűrik magukon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.