Akinek a táj térkép, annak egyúttal sokkal több minden térkép, mintsem gondolná, a térképolvasáshoz való viszonya pedig különbözik attól, mint amit arról képzel. Vegyünk egy példát. Egy magaslatot. Múlt vasárnap magyaráztam el, az, hogy dicsérjük az Urat, nem azt jelenti, hogy egy piros pontot rajzolunk neki a hittanfüzetbe. A gyermekek megtehetik ezt, de mint már említettem, míg gyermek voltam, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, aztán férfivá értem, és elhagytam a gyermek szokásait. Már nem gondolkozom.
A magaslat, az fönn van. Fölöttünk. Leszámítva azokat, akik fölhágnak rá. Akik magaslatra hágnak, azok onnan többnyire lenéznek. Pedig lehetne onnan fölfelé is nézni. Vannak, akik eljutnak az elrejthetetlen hegyen épült városba, és lenéznek onnan. A Mindenre. Aki pedig azért ment föl, hogy lenézzen, annak kár volt fölmennie. Ez a magaslat.
Nézzük inkább a vizet! Mikor gyermek voltam, és kiöntöttem egy pohár vizet, azt hittem, folyó. Nem igaz. Tudtam, hogy nem folyó, tudtam, hogy kiöntöttem, és tudtam, hogy mégis folyó. Hogy kikapok, és hogy nem folyó, pedig de. Azért öntöttem ki. Mindezt tudtam. Mit mondjon erről, aki a felső és az alsó vizeket széjjelválasztotta, nemkülönben idelenn a száraz földet és a vizeket? Szürcsöljetek és fröcsköljetek, mert közel az óra, de letakartam egy törülközővel, így nem eshet baja!
Amikor férfivá értem, elhagytam a gyermek szokásait, és megtanultam büntetni azokat. Sokan avval vádoltok, Blaszfémiából származom, noha római polgár vagyok, vízzel és szentlélekkel keresztelkedtem. De aki énutánam jön, az kétszer is meggondolja, hogy bármit mondjon nektek, ha így fogadjátok. Mert nem én vagyok a világosság, én csak azt mondom, sötét van.
Blaszfémia hasonlatos a szomszéd lábszagához: nem a tiéd, és mégsem irigykedsz rá, de tudomásod van róla, és elkísér halálod napjáig. Leszámítva, ha ezt megelőzi a szomszéd halála napja. Ekkor azonban szomorúság és üresség költözik a te szívedbe, és úgy érzed, nem tudod, mit veszítettél, vagy éppen ellenkezőleg, ujjongani kezdesz, hogy megszabadultál valamitől, de mindegy is: valami már sosem lesz úgy, ahogy azelőtt, egy láthatatlan tomahawk rücskös faéket üt közéd és az örökkévalóság közé: te is meghalsz, delavár.