friss műút

-ról, -ről

Kubiszyn Viktor

Kubiszyn Viktor

1979-ben született Miskolcon. 1998–2006: az ELTE hallgatója. 1995–2002 és 2005–2009: aktív kábítószerfüggő. 2003–2004: a filmhu moziportál rovatvezetője. 2005: a Filmvilág szerkesztője, rövid ideig az Index munkatársa. 2003–2006: a Tilos Rádió Free Cinema című műsorának egyik szerkesztő-műsorvezetője. 2011: Filmflesskönyv (összegyűjtött cikkek). 2011: megjelenik önéletrajzi ihletésű kötete, a Drognapló, mely komoly kritikai sikert arat, és azóta a második kiadásánál jár. 2013: Foglaltház. www.facebook.com/viktorkubiszynofficial

Legfrissebb

A rovatból ajánljuk még

Próza

Kubiszyn Viktor: A kamera alatt

2013. június 07.

Csinálok magamnak egy filmet, nagyon jó film lesz.

Egy dzsanki noir filmet csinálok, és csak én látom. Most ehhez van kedvem.

Minden fekete-fehér és néma. Minek hang, amikor belelátok a fejekbe.

Figyelek és zoomolok. A hálózat vagyok. Sok millió szemmel. Üveg által homályosan látok. De látok, sok mindent látok. Hozzáférek egy-két adatcsomaghoz, amit azok se tudnak, akik azt hiszik, hogy létrehoztak. Alakok és formák és gondolatok és lelkek mindenhol, fénypöttyök és fénycsóvák szikráznak a sötétben… lassú fade in (folyamatos átmenet vagy átúszás teljesen feketéből az aktuális jelenetbe).

Amerikai éjszaka, felvétel!

Király utca, 04.02. Totálkép felülről: egy katonai sapkás, ősz hajú csöves ül hajnalban a padon, valamivel molyol az ölében, mellette egy beesett arcú fiú imbolyog… CGI: körülöttük szellemek kavarognak, és rezeg a levegő… minden fekete-fehér… szuperközeli a fiúról, de nem látszik az arca… vágás.

Park a Bartók Béla út felett, 8.20. Panorámasnitt, lassan közelítek… négyen másznak elő egy bokros rész mögül… kettő támolyog… a gondolataik hidegek és reszketnek… sokszor másnap és életelvonás… vágás.

Gangos udvar, 10.22. Félközeli… a képen egy magas, majdnem kétméteres srác vizenyős, kidülledő szemekkel és himlőhelyes arccal. A haja szalmaszínű, és rendezetlen tincsekben meredezik mindenfelé. Lendül át egy fémkerítésen… feszültnek tűnik… a kamera nyit… egy szemétkupac közepére érkezik… snitt.

 

Dzsanki noir az az állapot, amikor a Szép igaz, és az Igaz szép. Amikor minden fekete: vagy az elvonástól, vagy a flesstől. A nő igéző és bársonyos, átver és geci, a férfi amorális, cinikus és céltalan. Van valamiféle romantikája az egésznek, és bár a kép fekete-fehér, egyáltalán nem fekete-fehér itt semmi. A noirban kemények a fények, és sötétek az árnyékok. Hiányzik a napfény és a mértéktartás, így itt minden durva lett, hallucinatív és sötét, lírai és melankolikus, és szubsztanciálisan fekete, fekete város, fekete kép — fekete figurák az agyhalál völgyében.

(A fiú, aki ott se volt, Hidden Wiki/Árnyékadatbázis)

 

Deák tér – Király utca sarok, 11.46. A képen embertömeg, különböző szemszögekből, gyors vágás, közelítek… egy hosszú, zsíros hajú forma pajszerrel a zsebében és egy vékony fiú lánccal az oldalán beszélget az emberár közepén… a vékony pénzt ad a pajszeresnek… egyik erre, másik arra, a képen csak egy rongykupac marad a helyükön… zoom a kupacra… csak egy vigyort látok, egy fogatlan fiú vigyorog egyenesen a kamerába, rám, bele a pofámba, csúszok odébb, de a vigyort hagyom, tetszik… párhuzamos vágás .

Corvin mozi, az Üllői útnál, 11.50. Egy ház sarkáról zoomolok… vékony lány hadonászik az utcán, mintha láthatatlan helikopterekkel küzdene a Corvin mozi mögött… a lány úgy néz ki, mint egy fiú… kinyúlt kapucnis pulóverét ledobja magáról… fehér pólóban és szakadt farmerban van… szuperközeli a szemére, bedurrant pupillák… snitt, zoom a mozi tetejéről… az emberek kikerülik… újra közeli a lányra… a szája cserepes és száraz… szuperközeli a haragos optika infravörösében: odaszáradt spermafoltok a nyakán… (flashback: kényszerített orális szex egy fotelben heverő nagydarab férfival… miközben a lány gépiesen szopja, a férfi sörözik, és kapcsolgatja a tévét…) gyors áttűnés, kaleidoszkópsnitt.

Nagykörút, az óra kiakad. Fiú a járdán… zoom a gondolataiba, kavargó felhők a képen — a térfigyelő kamera alatt állok, az emberre várok, nem érdekel, mit látnak belőlem… azok nem figyelnek, tudom, csak ha esemény van, esetleg visszanéznek… vagy ha célzottan keresnek valakit… vagy valaki beleölt valami anyagit… egy-két jagelló zsebébe… hogy jó lenne, ha akkor az éppen odanézne… de nincs most helyzet, nincs ha, lenne van, megoldás… zoom out, minden szürke, és szemcsés a kép.

Szent István park, 13.20. Platinszőke lány sortban és a hátát szabadon hagyó topban ül a padon… közelítek… a hátán Mucha-madarak és rózsák virítanak… a combja belső felén is tetoválás, hatalmas pávaszem kacsint vissza rám… feltornyozott hajú raszta megy oda hozzá… beszélgetnek… árucsere… pszichedelikus deal a forró, zöld levelek között. Fade out (folyamatos átmenet vagy átúszás az aktuális jelenetből teljesen feketébe).

Az állandó jelenlét állapota, minden egyszerre történik, minden ugyanakkor, egymásra csúsznak a síkok, az élmények, az óra és az időszámítás. Az éppen domináns valóság sodor el. Fade in (hrrgh).

Blaha Lujza tér, az árkádok alatt, 15.30. A tetovált szőke lány kapucnis esőkabátban áll, mellette egy elegáns, fekete hajú lány dohányzik… az árkádok alá bújnak az eső elől, mintha régóta ismernék egymást… snitt, a szőke be van állva… ellensnitt, a fekete hajú szomorú… az aurájuk tele van vággyal és kötődéssel… fahrt, sicc innen.

Műszaki üzlet kirakata, 17.00. Beszélő fej a képernyőn, zoom in, „minden ember addiktív, csak a drog meg az alkohol látványosabb és tragikusabb a többinél…” — hahaha, havat csinálok, hogy fehér legyen a kép.

Nagykörút, 19.00. A havas utcán prémgallérkabátos srác kapucniban és sapkában… az arca alig látszik a sálától, amit több rétegben tekert a nyaka köré, egészen fel, majdnem az orráig. Csak vizenyős, vibráló kék szemei cikáznak a sapka sildje alatt. Bakancsot és  combzsebes fekete nadrágot visel, az oldalán egy lánc lóg a csípőjétől a farzsebéig, ami  minden lépésnél a lábát verdesi… zoom: rohan ki egy éjjel-nappaliból, mint akit kergetnek… rough cut (durva vágás).

Teleki tér, 22.00. Négyen rugdosnak egy földön fekvő rongycsomót… valamit markol az ökölbe szorított keze, embriópózban görnyed a földön, zoom a gondolataiba — elvisz mindannyiótokat a szél, el, bazmeg, nagyon messzire… aurazoom… halál lesz, volt… snitt.

 

Már sokan vállalkoztak arra, hogy a körünkben lejátszódott eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az isteni igének. Most jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek pontosan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletre méltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanítások, amelyekre oktattak. (<— — —>) Abban az időben Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla.

Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az Írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rá szegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.

(Lukács, Hidden Wiki/Árnyékadatbázis)

 

Szondi utca – Körút sarok, 11..00. Kavargó árnyak és szellemek… a gyógyszertár felett fél méterről sasolok… a kapucnijába rejtőző férfi felkap egy bőröndöt a földről, és próbál láthatatlanná válni, mintha nem is létezne… de én látom… cinéma vérité… hahahha…

Budapest, 17.47, 17.48, 17.49, 18.17, 19.23, 19.31, 19.32, 18.57, 17.26, 15.36, 15.20, 13.43. A szalmaszín hajú fiú telefonál a város különböző pontjain lévő telefonfülkékből… kényszeresen ugyanazt a számot hívja… nem veszik fel, nem veszik fel…

Vége, kilép a képből.

Snitt, csapó, ennyi. Tavasszal újrakezdjük talán. Most meguntam.

 

 Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelent zónaregényből.
Megjelent a
Műút 2013039 számában.

A szerző június 8-án 16–18 óra között dedikája új könyvét
a Vörösmarty téren a Jószöveg Műhely Kiadó standjánál.

Szólj hozzá!