Szenderák Bence: malom


először szorulni kezd az ajtó.
a lépcsőfokok elkopnak, és
billegni kezd a korlát.
kiesik a helyéről néhány csempe.

konyhaablak —
őröl a huzat és
kikezd a magasság,
ahogy hideg talpam
makacsul kapaszkodik
a kőbe. szememben
kifeszített acélhuzalok,
felfűzi magát rájuk
a sarokba bújt
reszketés.

felgyulladnak az utca-
lámpák. a háztömböt
bekebelezi a köd. mint
egy kád forró víz,
kedvesen hívogat
a derengő úttest.

One Reply to “malom”

  1. Nahát! 🙂 Elismerésem, azt hittem a szabadverses forma sosem fog tetszeni, de ha valakinek leesik a lényeg asszem ettől a verstől kirázza a hideg. Jó lett!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük