Németh Gábor Dávid: köztes tér


a hordágyak szélén vastag fémperemek voltak,
talán védeni a beteget, vagy határt szabni a kitettségének,
létezhet-e valami, aminek a határa van, azt mondja,
ide át kellene feküdnie, és a másik hordágyra mutat,
ugyanilyen peremmel, lehetetlen átmászni, még egészségesen
is, de soha nem segít elsőre a műtős asszisztens, vagyis
segít, csak nyomatékosítania kell ezt magának, hogy mennyivel
jobb neki, aki áll, és mint christophorus, átsegítheti a keze alá
kerülőket a túlpartra, én meg csak a peremet figyelem,
milyen jó lehet abban a köztes térben létezni, ami már nem
a hordágy, tulajdonképpen az a tér sehova sem tartozik,
arra gondolok, hogy két összetolt hordágy bárhol megteremti
a semmit, közben a műtős megfog a hátam és a lábam alatt,
átemel a másikra, átemel ezen a semmin.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.