Sánta Miriám: Köz


ahol combjaim nem érnek össze
görbületen túl találkoznak térdeim
egymással
göcsörtös tölgyekként fonódnak
egymásba
lépéseim susognak halkan
egymástól
eltávoznak ahogyan széttárom

beáramlik a fény
ezer színre oszlik ahol
egymással
nem vitatkoznak szőrszálak
egymásba
karolnak azok akik szeretnek
egymástól
elvárunk egy kis megértést

ahol tölgyek nőnek
oda megyek megnyugodni
térdeim nem lágyulnak el
combjaim összeérnek
és újra beáramlik a fény

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.