Ha gondolok reád…

Magamtól kétségb’esve Kérdezem, mit tettél.

Ha gondolok reád, én
Nemzetem,
Hogy egykor sírba szállok
Magamtól kétségb’esve
Kérdezem, mit tettél.

Vörösmarty Mihály: (Ha gondolok reád…)
(1846)