Az ítélet

Csámcsogott, sőt egy alkalommal mintha felénk köpött volna. Gyakran tűnődtünk: hová illant egykori bája? Vért köhögött fel. Talán már nem is szerette a fiatalokat.

V. bácsi az évek során vállalhatatlan lett,
mi pedig meguntunk szánakozni.

Csámcsogott,
sőt egy alkalommal mintha felénk köpött volna.
Gyakran tűnődtünk: hová illant egykori bája?
Vért köhögött fel. Talán már
nem is szerette a fiatalokat.

V. bácsi nem mókás bácsi többé:
szomorú, megbolondult öreg.
Jobb lesz így neki.

Miközben aláírtuk az ítéletet,
szexről, politikáról esett szó.
A hóhéri feladatokat közösen vállaltuk;
nyilvánvaló volt az is,
hogy fegyverekre nem költhetünk.

Így esett, hogy V. bácsi eltűnt.
Azóta, úgy képzeljük, újra kertes házban él,
az unokái, T., K. és L. pedig
kéthavonta látogatják.

Részlet A városnak meg kell épülnie című,
az Ünnepi Könyvhétre a FISZ kiadásában megjelenő könyvből