Szabó Krisztina: Rózsaszín párduc


Lebegve lépek, hogy hozzád szegődjem észrevétlen
te jössz puha léptekkel,
fekete haj, szivar, rózsaszín angóra pulóver:
a rózsaszín párduc és a porcica —
karmolászom a torkodat.

Mint egy szatír, mutogatod a szívedet,
leopárdkarokkal ölellek,
mint az antik görög mesterek,
sétálsz és olvasol a kertben.

Magasabb vagy Árésznál!
Kígyót és békát kiabálsz rám,
nem tudom, meddig kell még nyelnem.
Tintát spriccel méregfogam,
ahogy elharapom a nyelvem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük