Csombor Rita: Lenyomat


Mindig akkor tűnik fel újra az árnyékod,
amikor a redőnyt leengedem.
Úgy rántom meg a zsineget,
ahogy te a hűtőajtót a pofon után.

Célirányos mozdulattal törlöm le
az ablakpárkányról a lenyomatodat.

A tűzifát utoljára még kupacokba raktad,
tekinteted elárulta, hogy a fejsze helye
nem a legfelső rönkben van.

Kezed nyomát otthagytad a lambérián,
csak úgy, mint az arcomon.

Vérrel rajzoltál jelet szemöldökömre,
és nem csuktad be magad után az ajtót.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük