Még

Hát élek még, hát létezek, vagyok, még érezem — miként érez a seb, mit belepnek a hemzsegő legyek — ha rám szállnak s belepnek a napok.

Hát élek még, hát létezek, vagyok,
még érezem — miként érez a seb,
mit belepnek a hemzsegő legyek —
ha rám szállnak s belepnek a napok.

Zelk Zoltán: 1959. II. 17. reggel
Z. Z.: Térdig hamuban, Szépirodalmi, 1988, 144.