Attól kezdve csináltam én is

Nem telhetett el úgy két-három nap, hogy ne vegyem kézbe a körömollót, karcoltam magam, ha nem működött az internet, ha patkányt láttam az utcán, ha a sárgaságos diéta miatt nem tudtam inni a banketten, karcoltam magam, amikor öngyilkos lett Csákányka, karcoltam magam, ha késett a vonat, ha elmaradt a kurzus, ha nem jött össze a csaj...

Nem telhetett el úgy két-három nap, hogy ne vegyem kézbe a körömollót, karcoltam magam, ha nem működött az internet, ha patkányt láttam az utcán, ha a sárgaságos diéta miatt nem tudtam inni a banketten, karcoltam magam, amikor öngyilkos lett Csákányka, karcoltam magam, ha késett a vonat, ha elmaradt a kurzus, ha nem jött össze a csaj, karcoltam magam, amikor ágynak esett nagyanyám, karcoltam magam, ha sütött a nap és kánikula volt, ha esett az eső és fújt a szél, karcoltam magam, ha fájt a fogam, a gyomrom, a szívem, a hátam, a térdem, karcoltam magam, ha senki se járt az utcán és magányos voltam, ha hosszú volt a sor a buszbérletnél, ha kipurcant a DVD-író, és persze karcoltam magam, ha, bármennyire is kerestem, nem találtam okot, amiért karcolhatnám magam.

Potozky László: Éles, Magvető, 2015, 43–44.