friss műút

Legfrissebb

Műút-könyvek

Málik Roland: A fehér út
(Egybegyűjtött próza)
2013. április 23.

012nA mű álom, az álom pedig keresés. És aki keres, nincs megelégedve a világgal. Az kést hord a szívében.

Látomásos, költői próza Málik Rolandé, a mágikus realizmus egy magyar, sőt borsodi változata. Árnyék- és fantáziavilág vasból, alkoholból és melankóliából. A szürreális szemléletmód nem mond ellent a radikális őszinteségnek, nyelvi pontosságnak és írói tudatosságnak.

Kezdjük az elején: a gyerekkor, mint alvó állat, amit felébreszt az emlékezés. Egész nap féltem. A világ veszélyes. A 80-as évek Magyarországa, látogatás a nyírségi rokonoknál, egy barát halála: a gyász, mint a lélekbe roskadó fekete lyuk. Miskolc gyerekszemmel, lecsúszott öregek, elvadult kamaszok, tárgyak, illatok, szürke fény — és a nagy fölfedezés: a betű hipnózisa. Az olvasás, mint esély: menekülés a képzelet örvénylő gazdagságába.

Majd az ártatlanság vége, a kora felnőttkor képei, kirajzolódás, kifakulás a létből. Jó srácból keserű ördöggé válunk. Szétfoszlik a szervezett élet. Az ördöggel való cimborálás, mint rituális és izolációs folyamat, a szenvedélybetegség hajszálpontos kórrajza.

A prózák után következő színműben búvárként egy vízbefúlót keresünk, és a felszín alatt, a tiszta, magában való csendben lepereg az élet szerelmekkel, álmokkal, elodázott ügyekkel, hogy végül saját gyerekkori arcunkra ismerjünk a folyó mélyén.

Az utolsó írásokból úgy tűnik, az ifjúkor nagy egzisztenciális válsága véget ér, tervekről, utazásokról, emberi kapcsolatokról, könyvekről esik szó, mintha újrarendeződnének az élet dolgai — de mint tudjuk, hiába.

Málik egy kasztba sem tartozó, érinthetetlen, lelki arisztokrata. Tehetsége műfajoktól független, mindig ugyanarról ír, tudatosan formálva meg az őrületet, a világ és a saját őrületét.

Az összegyűjtött prózákban élet és mű a hiány telítettségében áll előttünk, erős és tiszta vonásokkal rajzolva meg egy pokoljáró lélek képét. Az életmű félbeszakadt, mégis önálló, egész és eleven. Ünneplünk és gyászolunk egyszerre, legjobban talán úgy, ha olvasunk és emlékezünk.

(Garaczi László)

 

Műút-könyvek 012
Megjelentette a Műút folyóirat szerkesztősége
Kiadta a Szépmesterségek Alapítvány Miskolcon, 2013-ban
Felelős kiadó: Kishonthy Zsolt
Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket összeállította: Nyilas Richárd
A szerkesztésben közreműködött: Mester Zsuzsa
Felelős szerkesztő: kabai lóránt
Könyvterv és nyomdai előkészítés: Tellinger András
A védőborító fotóit Mester Zsuzsa készítette
Nyomdai munkák: Tipo-Top Nyomda, Miskolc
Felelős vezető: Solymosi Róbert
A megjelenést támogatta a Nemzeti Kulturális Alap,
Málik Zsolt és más magánszemélyek

 

328 oldal, 3000 Ft
ISBN 978-615-5355-00-4

Szólj hozzá!