és repülők jöttek,
bombákat tátogott az ég.
a méhedben éltem akkor,
szó nélkül, ahogy
a talaj rezonál;
ellenkezik.
meséket mondtál egész évben,
együtt nőttünk, aztán
távolodtunk, ahogy a lüktető ér
nyugszik. és elnyílt
a benned lakó élet.
hogy telik el így húsz év?
Megjelent a Műút 2015049-es számában