friss műút

Legfrissebb

A keresés eredménye

Szolláth Dávid: Az irodalom mint dilettantizmus

Ilyen a rejtély, ilyen a suspence…

2018067

szépírás Dean Young: A vak késdobálók utcája; Víz alatt énekelni; A kritikusoknak (Mohácsi Balázs fordításai) szépírás Orcsik Roland: Fekete péntek szépírás Tóth Kinga: negyvenkettedik ének; negyvenhetedik ének; negyvenkilencedik ének; ötvenedik ének szépírás Legéndy Jácint: Probléma zéró; Zombivá gyűrten szépírás Csete Soma: két snitt; loretta; nyilván nincs szépírás Izsó Zita: Teremtés; A szakadás helye szépírás Angela […]

Fritz Gergely: Magánmitológia és valóság

A film két szálon futó cselekménye a jelen múlt általi meghatározottságának artikulálására épül, ilyen értelemben azt boncolgatja, hogy a múlt terheit cipelő háborús generációt etikus-e egyáltalán faggatni az egykorvolt traumákról.

Szabó Magda száz éve — konferencia a pécsi Civil Közösségek Házában

A PTE BTK centrumú Kortárs Világirodalmi KutatóKör, a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke, illetve a PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke közösen szervez konferenciát a Civil Közösségek Házában (7621 Pécs, Szent István tér 17.)

Szabó Gábor: Hogy kell átmenni a hídon?

A lemur-sorozat negyedik darabja, a Wünsch híd címet viselő kötet érzésem szerint a megszüntetve-megőrzés dialektikáját most olyan poétikai programként adoptálja, amely úgy képes hasznosítani Garaczi prózavilágának eddigi sajátosságait, hogy finom, ám lényeges elmozdulásokkal ismét új keretek közé helyezi magát.

Ureczky Eszter: Világlások

Az antológia két nagyobb részre tagolódik: az első harmadában zsáner-, fordítás- és újrafordítás-kritikákat olvashatunk, a második részben pedig, a kötet egyik legeredetibb szerkesztői döntésének eredményeként kilenc nyelvterület (angol, spanyol, portugál, német, francia, olasz, orosz, lengyel, horvát) irodalmát vizsgálja könyvenként legalább két-három kritikus.

Nívódíjasaink laudációi

December 16-án adtuk át folyóiratunk és portálunk Nívódíjait a Rohamban. A méltatásokat itt közöljük.

A Műút 2014-es nívódíjasai

A Műút decemberi lapszámbemutatóját követően tegnap adtuk át a folyóirat nívódíjait hat kategóriában. A laudációkat hamarosan közzétesszük portálunkon.

Kisantal Tamás: Mutass nekem egy oly nagy ravaszt, mint…

Ha egyszer megnéznénk, hogy ki az a szerző a világirodalomban, akiről a legtöbb tudományos és fiktív életrajz készült, és akinek az élete körül a legnagyobb számú pletyka és rejtély kering, több mint valószínűleg Shakespeare győzne. A halhatatlan angol bárd, örök kortársunk, Isten másodszülöttje, WS, géniusz földi pályán, Will a világban, a rejtélyes, a ravaszdi, a szerelmes — és még hosszan sorolhatnám azokat az utalásokat, híres műcímeket, frázisokat, amelyeknek alanya mind-mind Shakespeare, vagy talán pontosabb lenne úgy fogalmazni: alanyai mind-mind különféle Shakespeare-ek. Nincs szükség arra, hogy a Shakespeare-kultuszról hosszan értekezzek, hiszen a jelenség működésmódját és főként 19. századi magyar megnyilvánulásait úttörő módon elemezte Dávidházi Péter negyedszázada megjelent, s mára már maga is klasszikus irodalomtörténeti műnek számító monográfiája. A kultusz azonban azóta is virágzik, sőt az irodalomtörténet és -rajongás természetrajza mellett feltárható egy olyan másik, mondjuk így, másodlagos Shakespeare-történet is, amely a hajdani drámaíró mint fikciós alak megjelenéseit vizsgálná, hiszen Shakespeare kiemelt kulturális funkciója abban is megnyilvánul, hogy figurája meglehetősen gyakran válik regények, filmek fő- vagy mellékszereplőjévé. Ennek okai között nyilván az említett kulturális funkció (és nem utolsó sorban az ehhez kapcsolódó eladhatóság) is szerepet játszik, mint ahogy a szerző élete körüli bizonytalanságok, a „Shakespeare-rejtély” legendáriuma is. Valamint az a hétköznapi emberi kíváncsiság, amely bevallva vagy sem, de oly sok történelmi regény és életrajz olvasójában ott bujkál: az ilyesfajta művektől azt várjuk, hogy közelebb hozzák számunkra a hajdani legendás figurát, a válla mögül megleshessük, ahogy dolgozik, látni akarjuk otthon, papucsban, mulatozás közben, és testközelből akarjuk megfigyelni életét, halálát.

2014047

érzem azt a csomót a hátamban / megered a jövő idegen hajtása / Gonosz erők kavarták / a golyó a lábamat találta el, a gödör volt a Tisza / A homokóra két edénye / „Tartózkodóan személyes érintettség” / Vannak itt canterbury mesék / a jelen csak automatikus csicsergés