friss műút

-ról, -ről

Szvoren Edina

Szvoren Edina

(1974 Budapest) József Attila-díjas író. 2005 óta publikál, kötetei: Pertu (2010, Palatinus), Nincs, és ne is legyen (2012, Palatinus).

-tól, -től

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Nőtérfél

Szvoren Edina: Bonszájgyerekek
Kinderszenen/4
2014. november 06.

Ez a kék ballonkabátos nővér rosszul végzi a feladatát. Beleszeretett egy zászlókészítőbe, s azóta minden lehető időt vele töltene. Csónakázni járnak, meg táncolni a Népszigetre, cicanadrágos munkásasszonyok közé. A bonszájgyerekek szülei látták őket a Dunán, amikor olyan hirtelen szakadt le az ég: bevonták az evezőket, majd összebújtak a rissz-rossz ernyő alatt. Látták őket egy állami ünnepen, a tisztek mögötti tarka tömegben. De hisz ez természetes: a dobpergés közepette magasba vont lobogók abban a zászlókészítő üzemben készültek — esővel, faggyal, napsugárzással dacoló anyagból —, amelyikben a zászlókészítő dolgozik.

A bonszájgyerekek a Petőfi utcában laknak. A nővér késve érkezik az intézetbe, ballonkabátja földet söprő öve csíkot húz a porba. A járni tudó babák az ablakból lesik a nővért, a többiek a kiságyuk rácsát rázzák türelmetlenül. Ez a nővér régebben még fejből mondott mesékkel igyekezett lekötni a gyerekek figyelmét, amíg az infúzió lecsepegett. Mikor pedig a műszak véget ért, képes volt madárfogócskába kezdeni a babákkal. Kigombolta a köpenyét, széttárta a karját, és fenyegetően vijjogva egyenként cserkészte be a sok kis sikongó totyogóst. Mióta viszont megismerkedett a zászlókészítővel, az intézetben egy perccel sem marad tovább, mint azt a munkája megköveteli. A Folstein-vizsgálat kérdéseit elvicceli, a pontszámokat följavítja. Hiszen a bonszájgyerekek önérzete hajszálra, mint a felnőtteké. Nem hat az önérzetre semmi sem.

A környékbeliek alaposan kiismerték az intézeti szokásokat meg a dolgozókat — a nővér kék ballonjáról így beszélnek: az a legendás, kék ballonkabát. Amikor a bonszájbabákat sétálni viszik a dadusok, a lakók kiállnak a házak kapujába — többgyerekes, sokat látott anyák, akik szeretnék közvetlen közelről szemügyre venni a gazdagok örökre rózsás arcúnak, bájosnak megmaradó utódait —, az ablakokban megrebbennek a függönyök, a kávézók kirakatüvegén át pedig fogamzóképes korú nők bazsalyognak a csészéjük fölött. A dadusok ilyenkor valamelyik csöppséghez guggolnak, és kezükben a baba praclijával a kávézók felé intenek. Pápá, mondják, pápá.

A nővér szép, magas nő, ritka errefelé az ilyen. Minden hónapban félreteszi a fizetése egyharmadát. Ha majd teherbe esik a zászlókészítőtől, ő is olyan babát szeretne, aki nem csúnyul meg, nem tanul meg beszélni, és mindörökké szeretetre méltó marad, de a nővér még nem számolta ki, hány hónapig kell gyűjtögetnie a kezelésre. A zászlókészítő idegenkedik a folyosókon terjengő gyógyszerszagtól meg az ötös ikrekre tervezett babakocsik látványától, ezért munka után inkább a Petőfi utca túloldalán várja meg a nővért. Azok az ikerkocsik, mint a muffin-készítő tepsi mélyedései. A zászlós meg a nővér hazaérve a madárfogócska egy másik változatába kezd — ebben a változatban nincsen ruha a nővér szétterjesztett köpenye alatt, és a szilárd meg a folyékony halmazállapotú dolgok közti határ kéjesen elmosódik. A zászlókészítő azt mondja, hogy ők egymásnak teremtett emberek. A bonszájgyerekek szülei látták őket a napozóban, a váci lapályon. A nővér állítólag zászlóüzemből csempészett anyagokból fércelte össze a bikinijét. A brit lobogó karcsúsít.

A bonszájgyerekek hétvégenként két külön turnusban játszanak az udvaron: a dadusok először azokat terelik ki a ház elé, akik éppen kezelés alatt állnak, aztán azokat, akiket kontrollra vagy utókezelésre hoztak be a szüleik. Valami gond van mostanában a bonszájgyerekekkel. Egyikük lehuppan a földre, és betűkhöz hasonlatos reszketeg mintákat rajzol a porba. Egy másik fiúcska, aki a Folstein-vizsgálaton 15 pontnál is többet összeszedett, sóvárogva nézi a ballonkabát övének péntek esti nyomát. Annak a szájában pedig, aki fogzáskor került az intézetbe, rózsa ínyét ezért műtétileg kellett kitisztítani, újratermelődnek a fogak. A bonszájgyerekek nem érthetik a felnőttek beszédét, csak a simogatást, a kiabálást meg az anyatejet, jelenlétükben a dadusok mégis halkabbra fogják a csevegésüket. A dadusok attól félnek, már csak idő kérdése, hogy a bonszájgyerekek szülei mikor tesznek panaszt — a ballonkabátos nővér, aki most GYES-re ment, talán tévesen adagolta a hatóanyagot. Pedig abban a nővérben volt valami. Mikor elcsentük a ballonkabátja övét, és ő fejhangon vijjogva kergetett minket az infúzióállványok között, a pelenkázóban, aztán a fektetőhöz vezető félhomályos folyosón, szárnyként széttárt köpenyén átderengett a fény. Állítólag a japán zászló egy részletéből varratott magának menyasszonyi ruhát.

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!