Egy éve üzemeltük be a Műút portált (kedvem lenne, mégsem fogok nosztalgikus vagy másmilyen húrokat pengetni ennek részleteivel kapcsolatban), nem érzem, hogy szégyenkeznünk kellene (nincs kedvem és nem is fogok önvállakat veregetni) — most pedig következzen az én nagyon is szubjektív (ám a Szépírás rovatot, miként a két, engem legszemélyesebben érintő Dűlő-számot, a szöveggyárast és a testvérest is csak itt, e kellemes zárójelben említő) ajánlóm az elmúlt egy év közleményeiből.
Elsőként természetesen Málik Rolandra gondolok, akinek posztumusz könyveit kiadtuk (Báb — egybegyűjtött versek; A fehér út — egybegyűjtött próza), és aki részleteket olvas fel Hullás című regényéből Mester Zsuzsa videójában.
„Zavaros és kegyetlen, mint egy női napló” — halljuk Rolandtól (2’50”-nél); Vécsei Rita Andrea Nőtérfélen közölt tárcanovellái nem zavarosak, de szomorúak és kegyetlenek, mint például a Tej című is.
Még szomorúbb Lakatos István képregénye, a Lencsilány és a Kisgömböc — külön felhívnám a figyelmet a pimasz cinizmussal elhelyezett naplementés giccsképeslapra és az önéletrajzi elbeszélés gyanánt tálalt receptre.
Baglyas Erika azt állította, „hézagosan okoskodik” — én nem hiszek neki, de ki-ki maga döntse el, megtekintve a galériát és elolvasva az alkotó kísérőszövegét; mindenesetre külön öröm volt számomra, hogy a Műút 2013040-es számának képanyagát tőle kaptuk — születésnapjára.
És ha már születésnap: fontosnak tartottam decemberben méltó módon ünnepelni Tandori Dezső 75. születésnapját. Úgy érzem, Tandori-hétvégénkkel sikerült.
Míg ezeket írtam, a Puscifer legutóbbi remixlemezét hallgattam, melyről Tétényi Csaba írt kritikát — a következő számra a fejem is rázni fogom.