Függő

Folyton rágta a ceruza végét. Ezt akkor is lehetett tudni,
ha épp nem volt a szájában semmi. Úgy tartotta az ajkait.
A grafit, mert amúgy mindig csak ceruzával írt,
a tinta ízét nem szerette, sötétszürkére színezte a szegletet,
ahol normálisan mosoly szokott bujkálni a nőknél.

Folyton rágta a ceruza végét. Ezt akkor is lehetett tudni,
ha épp nem volt a szájában semmi. Úgy tartotta az ajkait.
A grafit, mert amúgy mindig csak ceruzával írt,
a tinta ízét nem szerette, sötétszürkére színezte a szegletet,
ahol normálisan mosoly szokott bujkálni a nőknél.
Neki ott, ahogy bagótól az ujjbegyek meg a fogai a koffeintől
megsárgultak, sötétség ült. Úgy tartotta, van összefüggés.
Végül is kezdetben ő is csak jegyzetelt a kézfejére,
aztán már unalomból firkált is ezt-azt. Fokozatosan vált függővé.
Ugyanígy szokott rá a fehér köpenyek szagára, az orvosságokra,
a hányás ízére a kemótól. Végső soron a halál gondolatára.