nem a tél búcsúzik

nem a rossz szellemet űzik
álarcban a benned alvó
szörnyet idézik
énekükkel nyomják el
ébredése zaját
zsibbadt végtagjainak
ropogása alkalmi
ritmust ad a felkészüléshez
hogy magához idomítson
akár egy mentett állatot
szokás és el ne eresszen
amíg emlékszel arra hogy
vannak évszakok
merről kel a nap
honnan fúj a szél
vagy hogy milyen az emberszag.