Mert úgy tudsz szólni hozzám
ha semmit akkor is
korábban senki semmi
de te már akkor is
a teljesség ilyen lett
ketten így létezünk
drámai végkifejlet
foglalkozik velünk
semmi nem volt nem látszott
nélkülem nélküled
kettőnkből egyet játszott
két fél önkívület
s benne képzelhetetlen
vakságba szédítő
a telve telhetetlen
szétrobbant téridő
hogyan is szólnék hozzád
amikor nem leszek
micsoda csendek hozzák
hozzád emlékemet
leszel-e mivé lettél
mivé bennem tehet
többé a többieknél
képtelen képzelet
érinthetetlen szentség
érthetetlen világ
parányi végtelenség
mindennapos csodák
ha maradék voltommal
beléd temetkezem
megillet engem ottan
minden s a semmisem
2016. augusztus 27.
Megjelent a Műút 2017063-as számában