friss műút

-ról, -ről

Jenei László

Jenei László

(Miskolc, 1964) író, szerkesztő

-tól, -től

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Kollegiális napló

Jenei László: Blumm Miskolcon
(Műút a könyvtárba vezet 051)
2017. november 08.

Jön az sms, egy óra múlva itt van. Aaron Blumm (Csáth, Virág Gábor stb.) kocsit hajt. A könyvtár és a temető között parkolok. Érkezik az sms: a múzeum előtt van. Megyek. Leparkolok a kék Ford mellett, ugrok, ölelés, de jó! Szegeden is ugyanígy, ebben az együtthangzásban, egyszemélyes lelkesség-bázis, megöleltem. Most is. Vissza a kocsikba, megkerüljük a szállót, hátsó parkolóban állítjuk le az autókat. A könyvpakkok cseréje, már itt kibukik, mennyi mindent lehetne mondani, könyvek, szerzők, de nem lehet ajtóstól… Bejelentkezés a portán, mögöttünk egy bronzszobor, egy kerékpár. Blumm felhorkan. Ezt vajon mi, miatta??? — futhatott át benne. Viccel ütjük el, de ez a vaskos párhuzam… Ez a hangsúlyos véletlen… A lépcsőn már a biciklizésről törökzolizunk.

Addig mentek, hogy már jöttök, mondom magamban Blumm tételmondatát, miközben lent várom a parkolóban. Séta. Leülünk még, beszélgetni, Rákóczi pince, a ház bora, épphogy érintjük. Majd egy órán át kérdezem a pódiumon. Túl szerény. Nagy dolgokról kivonatosan. Dombosi történetek. És mennyi minden jön elő, ami jó, az rossz is, és fordítva. Symposion és háború. Aztán célom érdekében a tekintélyről, a Forum Könyvkiadó, 60 év, 2500 cím fölött. A vázlatomban egy dolog volt aláhúzva: Forró verőfény hahotázott a kőbányában. Szenteleky, Isola Bella. Izgat engem ez a dán komcsi csaj ott kint, olaszban. Aztán erről szó sem esik. Szentelekyről is csak a kultuszképzés alakzatait érintve. Végelről és a makróról persze. Hangsúlyosan Gionról. Majd Gerold László, Thomka Beáta, Konstantinović, Tolnai… és Sziveriről kevesebbet, időhiány. Aztán Blummról is, rövidtörténet, minőség. Ezt is itt az ő stíljében, direkt. Beguggolok a kérdéseimmel az infaustusai közé. Szeretem ezt a fickót, na. S miután igazán szuggesztív, rendkívül plasztikus részletet olvas fel valami készülő műből, már a közönség is feltétel nélkül szereti.

Utána vacsi, már Zemlényi Attilával együtt. Elszabadult csevej, de közben azok a kimerevített pillanatok! Melyekre hajtunk titokban, de leplezzük, hogy megvolt: az „üzlet”, a kézirat, a szakmai együttműködés kis energiagócai, a szerkesztés. Fixáljuk pl. a portálra a Tiranai leveleket!

Lendületből át Seres László festőművész műteremlakásába. Ájulás a száradó új mű előtt. Azután egészen pontosan „mindenről” szó esett, Kishegyes, Lajkó Félix, bombázás, Donald Trump, Agamben, Sorrentino. A háttérben, ha jól hallottam, Django Reinhardt is a sok blues mellett. Nem a második legjobb gitáros. Blumm mesél, nagy a csend. Sztorik, sorsok, érzelmek. Ami jó: indulatok sehol, finom a pálinka, de nagy a nyugi.

Éjjel egy után szálló. Reggel hűha. Svédasztal, majd halálos iramban indulás. Most, mikor ezt írom, jön az üzenet tőle, rendben hazaért. Számomra ezzel zárul a rendezvény.

Van neki ez a szöveghelye (Csáth kocsit hajt), ahol is a szomszédból kivándorolt lányokról ír: „…egy nap fogták magukat, szó nélkül összecsomagoltak, megcsókolták az Etus nénit jobbról és balról, majd felültek az első repülőre, és meg sem álltak vele Ausztráliáig, ahonnan aztán repülőtéri ajándékokat küldtek haza a szomszédoknak, nekem például egy kis repülőgépet, aminek a gyomrából egy ausztrál férfi hangja folyamatosan azt ismételgette, hogy follow me.” Ebben minden benne van.

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!