friss műút

-ról, -ről

Szép Eszter

Szép Eszter

Irodalomtörténész, képregénykritikus; a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője.

-tól, -től

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Kikötői hírek

Szép Eszter: KH — angol (2017. február 13.)

2017. február 13.
Egy oldal a <i>March</i>ból

Egy oldal a Marchból

Elfogyott az amerikai könyvesboltokból a March című képregénytrilógia szinte összes példánya. A képregény az első afroamerikai szenátor, John Lewis életét dolgozza fel rendkívül színvonalasan és árnyaltan — a piaci sikerre is lefordítható lelkesedésnek csupán az egyik oka a minőség. A másik Donald Trump. Miután Trump Twitter-üzenetben igyekezett elvitatni Lewis eredményeit a fekete lakosság egyenjogúságáért küzdő polgárjogi mozgalomban, a vásárlók egyet nem értésüket a könyvesboltokban is kifejezték. A könyvformátumú képregény írói, John Lewis és Andrew Aydin lendületesen mesélnek, illusztrátora, Nate Powell fekete árnyékokból és dinamikus vonalakból mozgalmas világot teremt, ahol megelevenedik a csirkéknek prédikáló Lewis gyerekkora, tanulni vágyása, melyet a szegregációs törvények sem tudtak elfojtani, majd a további kötetekben az egyáltalán nem veszélytelen aktivista évek kerülnek bemutatásra. A sorozat harmadik kötete tavaly novemberben megkapta a National Book Awardot ifjúsági irodalom kategóriában, és ezzel máris történelmet írt, hiszen képregény korábban még sosem kapott ilyen elismerést. Idén januárban az American Library Associationtől négy díjat kaptak az alkotók.

Austen-kézirat

Austen-kézirat

Jane Austen halálának kétszázadik évfordulója alkalmából idén több kiállítást is szentelnek az írónő életének és életművének bemutatására. Az első, a British Libraryben kiállított tárlat  (Jane Austen Among Family and Friends) címéhez illően családja és barátai körében és tükrében mutatja be az írót. A tárlaton látható például Austen kamaszkori jegyzetfüzete, melybe kreatív ötletei mellett rövid, ironikus történeteket is feljegyzett. Ebbe a füzetbe írta Austen a The Beautiful Clarissa című regényparódiáját, amely tizenkét egymondatos fejezetben, összesen 350 szóban mutat fricskát a jólnevelt hölgyektől elvárt viselkedésnek — és a regénynek mint elbeszélési formának. Január 10. és február 19. között látható a British Libraryben Jane Austen íróasztala, amit néhány ügyes mozdulattal utaztatható dobozzá lehetett alakítani. Ezt tizenkilencedik születésnapjára kapta az elsősorban családja szórakoztatására történeteket írogató Austen édesapjától, George Austentől. Komoly ajándék volt ez, tükrözi azt a bizalmat, amivel a család a lány történetmesélő ambícióit támogatta. A kiállítás egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a családi szálak a támogatás mellett megkötéseket is jelentettek: Austen első olvasói, hallgatói (hiszen sok korai szövegét felolvasásra szánta), első támogatói a családtagok voltak, első regénye megjelenéséig azonban Austennek nem volt saját jövedelme, így szüntelen a rokonok jóindulatára szorult, a testvérek, távoli rokonok életéhez kellett alkalmazkodnia. A testvérek, illetve a 33 unokaöcs és unokahúg közege azonban mindvégig meghatározó maradt Austen számára.
Teljesen máshogy tekint Austenre az oxfordi Bodleian Library június 22. és október 29. között megrendezésre kerülő tárlata, amelynek szándéka, hogy újraalkossa az írónőről kialakult képet. A Which Jane Austen? (Melyik Jane Austen?) című kiállítás ambíciózus és kockázatvállaló üzletasszonyként tekint a Büszkeség és balítélet írójára, aki nemcsak tisztában volt családja Anglia határain átívelő kalandjaival, de inspirálódott is általuk. A Bodleian Library az írónőre ható benyomások eddigi legszélesebb palettáját ígéri bemutatni, rövid beharangozójukban pedig egyenesen háborús írónak [wartime writer] nevezik Austent.

Austen-bankjegy

Austen-bankjegy

A Winchesteri The Mysterious Jane Austen (A rejtélyes Jane Austen) című kiállítás az írónő személyére fókuszál, az azt körülvevő ellentmondásokat igyekszik bemutatni: Austen néhány ruhadarabja és levele mellett május 13. és július 24. között itt lehet majd megnézni és összehasonlítani az írónőről készült öt legismertebb portrét. Egy hatodik, az írónő halála után készült, a családtagok szerint „csinos”, de nem Jane Austen képmását ábrázoló portrét használ idén a Bank of England az írónő tiszteletére idén megjelenő új tízfontos bankjegyen.

 

John Berger

John Berger

Kilencvenéves korában, 2017. január 2-án elhunyt John Berger művészetkritikus, regényíró, festő, a Ways of Seeing (Látásmódok) című könyv szerzője, illetve a könyvön alapuló nagy hatású, négyrészes, 1972-es BBC-sorozat alkotója. A Ways of Seeing vállalása, hogy elgondolkoztasson a vizuális alkotásokhoz való viszonyunkról, arról, hogy hogyan nézünk a művészettörténeti örökségre a huszadik század második felének Európájában, és hogy mit árul ez el rólunk; vagy arról, hogyan viszonyul a vizuális megörökítés — akár olajfestményen, akár a divatipar hirdetéseiben — a hatalomhoz és a társadalmi nemhez. Bergertől magyarul két könyv olvasható, 1972-es pikareszk regénye, a G., amiért Booker-díjat is kapott, valamint a Modern Könyvtár sorozatban 1983-ban megjelent Korunk festője (A Painter of Our Time, 1958). Berger elitizmust kerülő, társadalmi folyamatokat figyelembe vevő művészetfelfogása nagy hatással volt a kortárs vizuális kultúratudomány meghatározó alakjaira, a Ways of Seeing című sorozatot őszinte lelkesedéssel ajánlom az angolul értő olvasóknak.

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!