friss műút

-ról, -ről

Csutak Gabi

Csutak Gabi

1977-ben született. 2008 óta publikál novellákat és kritikákat különböző irodalmi lapokban. Eddigi írásait főként a Látó, a Műút, a Tiszatáj, a Litera és a Prae.hu közölte.

-tól, -től

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Áttűnések

Csutak Gabi: Anunnaki szakvélemény

2016. november 30.

5603-ban a Nibiru ismét a Föld közelébe került, így anunnaki kutatók egy csoportja ásatásokat végezhetett a teljesen elsivatagosodott bolygón. Az eddigi legjelentősebb leletre mégis véletlenszerűen, egy szilíciumbányász gépcsoport munkaterületén bukkantak az északi féltekén (46.083/17.950), ahol valaha egy Sopianae nevű város terült el.

A földi időszámítás szerinti XXI–XXII. századból származó lelet vélhetően egy szentély, amely a finomhomoknak köszönhetően rendkívül jó állapotban maradt fent. Az üvegfalú barlangban elhelyezett kegytárgyaknak köszönhetően új információkra tehetünk szert a Föld sajnálatos módon oly kevéssé ismert szerves-reproduktív korszakára vonatkozóan.

Egyes tudósok sajnos a lelet remek állapotán felbuzdulva a megengedettnél spekulatívabb és színpompásabb következtetéseket vonnak le. Sőt egyesek arra vetemednek, hogy ősi anunnaki génjeinknek szerepet tulajdonítanak e rég letűnt civilizáció összeomlásában. Ezért tartottam szükségesnek, hogy én magam is véleményt nyilvánítsak ebben a kérdésben, de természetesen csak a lelet közérthetően megfogalmazott analízisét követően.

16-11-30-csutak-gabi_1

A szentély bal oldalán egy párosujjú patás uralkodópáros gömbszerű koponyája, a jobb oldalon pedig egy beazonosíthatatlan biológiai entitáshalmaz látószerveinek ábrázolása látható. A hímből és egy nőstényből álló pár kitüntetett pozíciója azt mutatja, hogy a tápláléklánc csúcsán elhelyezkedő lényeket, és azok szaporodásra való képességét vallásos tisztelet övezte. Az őket szemmel tartó biomassza-szerű hibrid jelenléte ugyanakkor azt jelzi, hogy a szerveslénycsoport már eljutott arra a fejlettségi szintre, amikor a tejhatalmú irányítókat igyekeztek féken tartani.

Bár a patások koponyájának stilizált gömbszerűsítése e lények teljességét, biológiai tökéletességét hangsúlyozza — ennyiben primitívebb társadalmi hierarchiára utal vissza — a szerves-hibrid lény sokszorosan rájuk szegeződő tekintete már a hatalom kordában tartását megcélzó ellenőrző szervek meglétét mutatja. Ezekben a szerves-reproduktív társadalmakban a reprodukció kultusza ugyanis szorosan összefüggött a hatalom kultuszával, ami — mint más forrásokból már tudjuk — minden rendszabályozási kísérlet ellenére végül megsemmisülésük fő okává vált.

A baloldali falon elhelyezett koponyák és a jobb oldali falon lévő amorf lénykonglomerátum közötti térségben, vagyis az irányításért felelős tekintetek erőterében a szerves-reproduktív társdalom legfőbb javait képviselő embertenyészetek megjelenítése áll: három humanoid-nőstény preparált szaporítószerve látható piedesztálra emelve.

A finoman kimunkált vaginák centrális elhelyezése egyrészt megerősíti azt a hipotézist, hogy a szerves-reproduktív társadalmakban vallásos tisztelet övezte magát a reprodukciót, másrészt a különleges fém és műanyag ékszerekkel díszített szervek egyfajta trófeaként is funkcionáltak: a zsákmány feldíszítése, megbecsülése minden bizonnyal a győzelem és a hatalomgyakorlás felmagasztosítását szolgálta. A legfőbb táplálék ilyen mértékű tisztelete ugyanakkor összefügg a szerves-reproduktív társadalom teljes összeomlását hirdető jóslatokkal, amelyek abban az időszakban kezdtek el terjedni.

A kamra hátsó falába karcolt képek a botanikai forradalom rémképeit jelenítik meg — amint ez a rajzok periférikus elhelyezkedéséből is látható — egyelőre pusztán mint hipotézist. Mint tudjuk, ezek a jóslatok később valóban be is teljesedtek. A rettegett mutáció következtében a növények fehérjefogyasztóvá váltak, így gyors ütemben kiirtották a humanoidokat, majd ennek következtében azok a magasabb rendű fajok is kipusztultak, amelyek ugyancsak humanoidokkal táplálkoztak.

Egyes áltudományos híresztelések szerint  a „Sopianaei szentély”-ben talált DNS-minták hasonlóságot mutatnak azoknak az anunnakiknak a DNS-ével, akik állítólag tízezer évvel ezelőtt látogattak először a Földre gyarmatosítás céljából.

A magam részéről tiltakozom génjeink ilyen mértékű megrágalmazása ellen. Nem bizonyítható, hogy lett volna ilyen tízezer évvel korábbi látogatásunk, de ha volt is, bölcs elődeink bizonyára előrelátóan letettek a Föld genetikai megfertőzéséről.

Megszámlálhatatlan bolygón folytattunk kísérleteket, megszámlálhatatlan mutáns civilizáció létrejöttében működtünk közre, és az eltelt évmilliók alatt egyik sem szűnt meg totálisan. Nem teljesen ésszerűtlen feltételezés, hogy pont a remek adottságokkal rendelkező Föld bolygón vallottunk volna csúfos kudarcot? Nem sokkal valószínűbb, hogy a mi közreműködésünk nélkül fejlődött ki rajta az önmegsemmisítő gén?

A szöveget Győrffy László és Szöllősi Géza
Talking Dead című kiállítása inspirálta
Nick Galéria, Pécs, 2016. október 15. – 2016. november 27.

Fotók: Tóth László

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!