friss műút

-ról, -ről

Nagy Márta Júlia

Nagy Márta Júlia

1982-ben született Debrecenben, jelenleg Budapesten él. Az ELTE BTK-n tanult magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakon. Verseit többek között a Jelenkor, Holmi, a Műút, a Tiszatáj és az Élet és Irodalom közölték. Kötete: Ophélia a kádban (JAK–Prae.hu, 2014).

-tól, -től

Legfrissebb

A rovatból ajánljuk még

Vers

Nagy Márta Júlia: A bűnbánat természete

2016. augusztus 27.

Vezényszavakba oltott trágárságokkal
összepingált deszkakerítés előtt
ismertem fel arca tündéri szabálytalanságában
az őt uraló káoszt.
Mindenféle vélt és valós bűnök
utórezgései kormányozták,
rám nézett, esdeklőn, hogy oldanám fel.

Nem szoktam én bedőlni efféle
könyörgő tekinteteknek
és az alattuk lángoló pompás vörösnek,
mert ezek, ők — nevezzem bárhogy —
kívül hordják a szégyenüket,
és harsogják széles e világon,
mintha busa fejű virágok indulnának omlásnak
egy szirten, zuhanásukban üvöltve.
Így, ilyen hibásan fogalmaz a fájdalmuk.

Általában precízek.
Úgy tesznek, mintha hibátlanul lennének összerakva.
Ez bizonyos értelemben igaz is:
semmi sem ennyire gördülékeny.
Működtet, mint az úgynevezett utóhatás.
Így, így; omolj be, omoljak be,
mint egy homokbánya, legyünk egy homorú fal,
egy kupac por, a homokfal árnyékából kivájt
szabad levegő, a jegenyesor alakját öltő
istenség, aki szomorúan sóhajtott,
amikor minden lépéssel egyre közelebb
értünk a hegyhez, amit úgy imádtunk,
mint bárkit, akit nem szabad.

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!