Abban az időben a mindegyek elkezdenek előkerülni, először csak délben a piactéren, fűszervásárlás közben meg csirkevásárlás közben, de nem tűnnek el hazafelé ballagva sem, szatyorral, cekkerrel, nájlonnal, kosárral vagy bármivel. A mindegyűzés még nem kényszeres, egyszerűen csak jó volna, ha nem lenne mindegy. Mert ha mindegy, akkor még tovább lehet bandukolni cekkerrel, nájlonnal, szatyorral, és ha nem néz föl az ember, akkor észre sem veszi, hogy mindegy, egész addig, amíg haza nem ér, és hozzá nem szólnak, az ismert módokon az ismert szavakkal meg nem szólítják ismert szereplők.
Akkor felnéz, mert az is ismert, hogy előbb-utóbb felnéz, mert nincs mit tennie, és akkor látja, hogy mindegy, a tárgyak, a személyek, de a hangok vagy a látványok is, és akkor keresni kezd, és hosszú lépteit használja, mert akkor legalább érzi — hosszú léptek rövid időre —, hogy megy valahová, vagy valahonnan, mindegy, de megy, egyre megy, és nem a szóvicc kedvéért, hanem az életéért, a puszta életéért, amiben van valami komikus meg tragikus, meg felemelő meg lesújtó is, és mindez egyszerre, de nem ez a baj, csak az, hogy kívülről jobban látszik. És akkor már kívül szeretne lenni, de nem megy.
Van, aki ekkor úgy tesz, mintha nem lenne mindegy, és hozzáfog, hogy beilleszkedjen a társadalomba, mert ha mindegy, akkor végül is miért ne? És ha ez sikerül, mert sikerülhet, akkor a végére el lehet jutni az ilyen mindegytől az olyan mindegyig, amit nem szándékozom alábecsülni, mert van különbség, átmenetileg mindenképpen, sőt egy átmeneti ideig úgy tűnhet, hogy ez maga az édes mindegy.
Mert ha egyszer úgy istenigazából beilleszkedtél a társadalomba, akkor az azt jelenti, hogy lehet szeretőd, és hívhatják Nórinak vagy Péternek, mindegy, mert beilleszkedtél. Hibázhatsz is, mindegy, mert ami másnak kettőtől nyolc évig, az neked nem, mert beilleszkedtél. Zuhanhatsz is, ha akarod, mindegy, mert elkapnak, ha nem is akarod, mert ők érnének földet, ha te lezuhansz, ezért kapnak el. És felejthetsz és emlékezhetsz, mindegy, mert beilleszkedtél, és megbocsáttatik, és elfelejtetik, mindegy, mert beilleszkedtél. Csak egyszer veszik elő, majd, amikor már nem kellesz, de arra most ne is gondolj, mert beilleszkedtél, csak amikor már nem kellesz, és majd kivetnek, kigolyóznak, kiközösítenek, félreállítanak, leírnak, félretolnak, elfelejtenek, elejtenek, akkor veszik elő, de ez már úgyszólván mindegy, mert az már az után lesz, hogy döntöttél, vagy egyszerűen csak felismerted, akkor, amikor már minden mindegy lesz.