Belső irigység

Mindaz, amit Sz.-ben szerettünk,
benned ellenszenves már.
Pedig alig különböztök. Na, ez is baj.
Ezt a szelíd Sz.-séget ő már elvitte.
Talán egy picit halkszavúbb és egy picit
erőszakosabb volt, te komolyan is
veszed, amibe ő csak belehalt.
Mindazt, amit G.-ben szeretünk, benned
keveselljük. Ő olyan képzett, olyan pontosan
mondja az előre tudhatót. Te meg ágálsz,
nem akarsz úgy okos lenni, ahogyan kell.
Sőt sokszor másképp vagy okos.
Ez már szinte butaság.
Mindaz, amit I.-ben szeretünk,
benned is megvan, négyszemközt elhangzik,
hogy jobb vagy, mint I., én legalábbis
többre tartalak. Nem kell. Nem
akarok versenyezni, és
különösen nem titokban.
Hagyjatok A.-val, elég Gy.-ből,
és Á. is elmehet a fenébe.
Ez mind én vagyok, és már szétfeszít
a tudathasadásból következő
belső irigység.