friss műút

-ról, -ről

Müller Henriette Annemarie

Müller Henriette Annemarie

20 éves túlbuzgó, életigenlő, hiperszenzitív, folyton vidám és folyton szomorú, frissen végzett gimnazista. Székely, aki Magyarországon él, és nő, aki nem mindig tud mit kezdeni ezzel az identitással. Kicsit szerelmes mindenbe és mindenkibe. Nem tudja, kicsoda, csak sejtései vannak, de minden bizonnyal kényszeres író és szeretethajhász. A Deákpoézis 2016 különdíjasa.

-tól, -től

Deákpoézis 2016

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Vers

Müller Henriette Annemarie: Szeszmefuttatás

2016. május 21.

Lila elefántok mellett ültünk
Mellettünk öreg pár csókolózott
Szerettelek reménytelenül
Szóval mindez nem számított

És most?
Felszívódunk, mint a felhő
Ha hajlong a Nap előtt
Belém robbansz, reád olvadok
Kék párában izzik a gondolat
Te vagy az üdvösség, amiért küzdenek a kisemberek
De ha szeretlek, te vagy a kárhozat

Tudom, hogy hazudtál
Nem nekem, hanem csak
Magadat próbáltad
Becsapni, megértem
Nyakad köré fonta magát a múlt
S most kétségbeesetten
Beléd kapaszkodik
Tudom, kedves
Nehéz lenne feltépni a régi
Szerelmek pöcegödrét
Hiába gennyes a seb
Ha elrejti a textil
Nincs gond többé

Nem is várom el
Inkább simogatom hegeid
Gyönyörű küzdelem teremtette
Őket, áldom lábnyomod
Belém foglaltattál
Mint körbe a húrnégyszög
Te vagy az örök élet és
Te vagy a folytonos halál

Hosszú, szürke fák
És elhízott felhők mögül
Kémlelve hunyorgó
Kékség vagy
Több fény kell
Hiába meszelik a sírköveket
Senkit sem érdekel úgy sem

Acélbeton palota mellett
Ülök a sarki boltban
Itt leszek, ha szeretni támad kedved
Enyém az örökkévalóság
Akár meg is várhatlak

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!