friss műút

-ról, -ről

Pollágh Péter

Pollágh Péter

(1979, Tatabánya) József Attila-díjas költő, író, esszéista, 1987-től ír, 1995-től publikál, 2008–2009-ben a JAK-füzetek társszerkesztője, a 2008/2-es számtól a 2016/1-es számig a Prae folyóirat versrovatának gazdája.

-tól, -től

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Vers

Pollágh Péter: LORENZO RIBEIRA — Omerta

2016. január 28.

Ráfordulok egy hibára, elengedem a kormányt,
amit talán meg se fogtam, el a vendettát,
elegyszerűsödöm. Tölcsérörvény húz le.
Csúszókezűek közt pisztolytalan éltem.
Mit jelent az, hogy szurony és géppuskafészek?
Mit jelent az, hogy álom verte élet?
Bolygók hullanak, biztos elszakadtak az idegek,
lóg a Plútó, meg minden, már látom a fényfácánt.
Mi ez a lepedődolog? Igen, ez a víztenger, tonna
kék, tonna zöld, sós fénye, sötétje elnyel,
érzem a szájam szélén a Tirrén-tenger habját,
mennyire keveset nevettem, nem bánom már.
Egy régi rádióból kiszuperáltam a szeretetet,
azt tűztem a mellkasomra, hátha dob-dob, dobogni kezd.
Letörlöm a keserű levet. Tiszta keserű most az ingujjam.
Már levágnám. Túl tiszta kesztyűben indultam.
Diplomakesztyű, így mondják?
Mit tudtok ti az ellenállásról? S mit a szótlanságról?

Megjelent a Műút 2015054-es számában

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!