friss műút

-ról, -ről

Pollágh Péter

Pollágh Péter

(1979, Tatabánya) József Attila-díjas költő, író, esszéista, 1987-től ír, 1995-től publikál, 2008–2009-ben a JAK-füzetek társszerkesztője, a 2008/2-es számtól a 2016/1-es számig a Prae folyóirat versrovatának gazdája.

-tól, -től

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Vers

Pollágh Péter: LORENZO RIBEIRA — Martina mondja

2016. január 14.

Parfümje, mint a porcukor, úgy szitál,
szita-szita péntek, szerelemcsütörtök.

Mi az, hogy fejpályaudvar?
A fejközpontú fény csak úgy árad,
nincs idő igazgatni a ráncos ruhákat.

Nosztalgiakerek szemek. Így nosztalgiázni nem is merek.
Az arcporcelán felett alig hullámos, hátranyalt, sárga haj.
Szicíliai citrom. A szája meg málna, harapott málna.
Sárgahajú, fehérbőrű: a villamos színei ezek.
De nincsen remíz: ízlelgetem a szót, mint egy habrolót;
akarom mondani, eddig nem volt.

Összevarrták a nevét.
Ki hinné, hogy fizikából doktorált?
Alig látszik a cérna.
Két kék szem, és a kettő között a vakablak.
Túl korán vitték kórházba a nevét.
Hőmérőjét összetörték.

Ha parfümdobozról nézne,
kicsengetnéd érte a sok régi lírát?
Vagy inkább elcsennéd, mint én a vérét?

A kezét igen, de a korlátait nem foghattam,
mert még nem múlt ki a kezeim közt senki.
Más korlátait csak az érintheti.
S korlát nélkül semmi nem kell.

Megjelent a Műút 2015054-es számában

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Hozzászólások, visszajelzések

Ayhan Gökhan

Hozzászólás küldője: Ayhan Gökhan
Ideje: 2016-01-17, 12:50

Remek vers!

Szólj hozzá!