Holnaptól ismét új szerzőgárda jegyzi a Nőtérfél rovatot: fél éven keresztül csütörtökönként Győrfi Kata, Hidas Judit, Molnár T. Eszter, Pálinkás Anna és Zilahi Anna írásait olvashatják majd, akik az alábbiakban mutatkoznak be.
23 éves vagyok, ez az ötödik város és a tizenhatodik lakás, ahol élek. Bukarestben születtem, mert a szüleim éppen ott találkoztak, és ott gondoltak családot alapítani. Az egyik első emlékem, ahogy anyám egy éjszaka kiemel a nagymamám mellől. Miután ő — vagyis a nagymamám — meghalt, sok időt töltöttem Székelyudvarhelyen a nagynénémnél, ahol az unokatestvéreim Micimackót olvastak fel és imádkozni tanítottak. A napfogyatkozást a zetelaki nyaralótól néztem, ott csípett meg az első méhecske, ott esett ki a legtöbb fogam, ott tanultam meg römizni és halat enni. Az ezredfordulóval Sepsiszentgyörgyre költöztünk. A szüleim engem is érintő legjobb döntése. Első szerelem, piercing, hajfestés, cigi, félszigetek, stoppolás — tizenhárom éves vagyok. Színház, Karenina, halál, egy életre szóló barátság, első szerelem — tizenhat-tizenhét. Kolozsváron tanultam filozófiát, vezettem a Bretter Kört, jártam színházba, Kolozsváron tanultam meg költözni, elhagyni dolgokat, elhagyni embereket, és végül elhagyni helyeket. Az utóbbi két évben több ideig bírok egy lakásban élni, de gyakrabban vagyok úton, az átmenet inkább az, amikor az éppen aktuális albérletemben vagyok.
(Győrfi Kata)
Tősgyökeres budapesti vagyok, de már tíz éve a Pest közeli Fóton lakom, amivel a mai napig nem tudtam teljesen kibékülni. Hol szabadságként, hol teljes bezártságként élem meg az ittlétet, de az igazság az, hogy így volt ez velem akkor is, amikor még a 8. vagy a 13. kerületben, vagy épp egy évig Londonban volt az otthonom. Az ELTE magyar és média szakára jártam, majd elvégeztem a dramaturg szakot a Színművészeti Egyetemen, de végül egy könyvkiadónál, majd marketing területen dolgoztam egy darabig. Első novelláskötetem (Hotel Havanna) 2013-ban jelent meg, amellyel a következő évben én képviseltem Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. 2015-ben társszerzője voltam az Anyátlan nemzedék című kötetnek, és jövőre jelenik meg Seb című regényem a Kalligram Kiadónál.
(Hidas Judit)
Budapesten születtem, ott jártam iskolába, lettem szerelmes és éltanuló, kaptak lopáson és illetlen viselkedésen. Táncoskomikus szerettem volna lenni, de a tömegvonzás tudományos pályára állított. Fogalkoztam sejttannal, növényrendszertannal, tumorbiológiával, genetikával és immunológiával. Eredményeim roppant érdekesnek, ám jórészt megismételhetetlennek bizonyultak, aminek az lehetett az oka, hogy nem szoktam tartani magam a receptekhez és az utasításokhoz. Tanítottam gimnáziumban, igazgattam doktori iskolát, jelenleg szabadúszó pályázatíróként dolgozom. Gyerekkorom óta írok: eleinte versekkel sokkoltam a környezetem, majd több nagyregénynek egészen a második bekezdéséig eljutottam. Később megtanultam olvasni is. Sötétben nevelt írásaim (versek, hosszabb és rövidebb prózák) 2014-ben merészkedtek újra elő az íróasztalfiókból. Németországban, Freiburg városában élek négy lángnyelvű kritikussal egy zajos családban. Gitáron játszom, ha senki sem hallja, vasárnaponként pedig baziliszkusszá változom.
(Molnár T. Eszter)
Huszonegy éves vagyok, Budapesten tanulok és dolgozom. Öt évvel ezelőtt pontosan így képzeltem el azt, amit öt év múlva csinálni fogok, azzal a különbséggel, hogy végtelen sok macskával és nem egy norvéggal élek majd együtt. Nem bánom, hogy így alakult, de azért a macskákról sem tettem le. Szeretek elfoglalt lenni, puha felületeket simogatni, hódot, tobzoskát és vízidisznót rajzolni — bár az utóbbi kettőt még sosem csináltam, csak gyakran elképzelem, milyen jó lehet. Írni is szeretek.
(Pálinkás Anna)
1990-ben születtem, Pécsett. Nemzetközi tanulmányok alapszakot, majd nemzetközi gazdálkodás mesterszakot végeztem. A 2013/14-es tanévet a párizsi Sciences Po ösztöndíjas hallgatójaként töltöttem. A Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán eltöltött évet követően jelenleg a bécsi Universität für angewandte Kunston járok Transmediára. 2008 óta jelennek meg verseim és prózáim, 2013 óta voltam olvasható a Szép versek antológiában. Részt vettem a Körhinta Kör online irodalmi műhely 2008-as alapításában, 2009-től a József Attila Kör tagja vagyok. 2014 tavaszán a Testtelen tánc című online elérhető videósorozat keretében külföldieket kértem fel magyar versek felolvasására, így hívva ki az otthonos anyanyelv megszokott percepcióját. Jelenlegi munkám keretében a hazaszeretet és honvágy monolit értelmezését dekonstruálom a zene médiumán keresztül.
(Zilahi Anna)