Bruthalia blues

és ellovagolt a cool punk, a jó punk, a rossz punk is, iggy pop öreg lett, mégse csúf, itt vagyunk. szürke gandalf eljött értem, hogy elvigyen a dombon túl.

és ellovagolt a cool punk, a jó punk,
a rossz punk is, iggy pop öreg lett,
mégse csúf, itt vagyunk.
szürke gandalf eljött értem,
hogy elvigyen a dombon túl.

caligula táncolja csizmában azt,
mi majdan lesz a rocknroll.
repedt fazék és vojtina,
rekedt hangján ékesszól:
költő, hazudj igaz bluest.

mentem az utcán és velem voltak,
a jó, a rossz, a szép, a csúf,
ének volt és harmónikaszó,
johnny rotten-csujogató,
szerelmes bicskanyitogató.

mentem és velem voltak,
lagzi volt, ablaktörés,
asztalforgató vodka-polka,
aszfalton bakancsok nyoma,
boldog pogó, lakoma.

a halott fiúk megjósolták,
hogy fiatalon fognak halni,
pokolba mentek, mert pokolba
nem követi őket senki,
baba jaga, bada dada, boldogság.

valaki útra vált, hogy nem figyeltem,
belőlünk, belőled, belőlem,
valaki visszaváltotta magát.
nem gondoltam volna, hogy én leszek az,
aki szidom a tenger kurva anyját.

a halott lányok megjósolták
totemállat beleiből, tengerszemek
sötétjéből, mind jól tudják,
ölük puha, csípőjük ring,
szidom a föld kurva anyját.

mentem az utcán és eltűntek
mellőlem, egyedül mentem,
vakon kilőtt nyílvesszőket kerestem,
elestem. halott lányok, halott fiúk,
halotti pumpa az én szívem.

mikor gyermek, gyermek voltam,
ragyogott a kicsi szemem.
mindent hittem, most is hiszek,
most, hogy el is veszett minden,
fehér gandalf jön majd értem.

az út örökre megy tovább,
így mondtam és így mondták,
a dombon túl, egy sötét utcán,
megosztva egy könnyű pipát,
a hazug bluest és az igazit,

én már nem vagyok nyilas atilla,
én már nem vagyok málik roland,
én már nem vagyok horváth benji,
ezek nem az alkotókör végnapjai,

ugyanaz vagyok, itt vagyunk mind.

Megjelent a Műút 2015053-as számának Nyilas 50 című összeállításában