Érzelmi és gazdasági közösség

Volt a Pride. Eredetét és célját tekintve polgárjogi mozgalom. Hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért, egyenlő jogokért. A kulcsa a figyelemfelhívás. A többség figyelmének felhívása arra, hogy egy kisebbség hátrányosan megkülönböztetett. Holott. Holott ugyanolyan emberek, mint bárki más. Mindössze valamit másként csinálnak. De hát mindannyian másként csinálunk valamit. Ezt-azt.

Volt a Pride. Eredetét és célját tekintve polgárjogi mozgalom. Hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért, egyenlő jogokért. A kulcsa a figyelemfelhívás. A többség figyelmének felhívása arra, hogy egy kisebbség hátrányosan megkülönböztetett. Holott. Holott ugyanolyan emberek, mint bárki más. Mindössze valamit másként csinálnak. De hát mindannyian másként csinálunk valamit. Ezt-azt.

A Pride célszerűsége nem az extremitásban rejlik, hanem az azonosságban. A hétköznapiságban. A legfontosabb üzenete ennek megértetése lenne a többséggel. Az azonosságok hangsúlyozása. És most nézzük a polgári jogokat.

A házasság fogalma túl van terhelve, amit mi sem bizonyít jobban, hogy jelzők kerülnek mellé (egyházi házasság, polgári házasság, melegházasság etc.). Hasonló ez ahhoz, mint mikor például a demokrácia fogalma mellé kerültek/kerülnek jelzők: polgári demokrácia, szocialista demokrácia, liberális/illiberális demokrácia. Az eredeti fogalom elveszíti evidens voltát, szétfeszítik az eltérő tartalmak.

A polgári jogegyenlőség a leghelyesebb törekvés. A házasság jelenlegi definíciója a magyar jog szerint „érzelmi és gazdasági közösség” — ez adott esetben jóval többet elbírna, mint a jelenlegi részletes szabályozás (férfi-nő). Ugyanakkor tartalmi szempontból sokkal nagyobb a különbség az egyházi házasság bármely fajtája (szakrális aktus) és a polgári házasság (polgárjogi szerződés) között, mint a férfi-nő, illetve két egynemű házassága között, mely mindkét esetben polgári jogi kategória marad. Ergo a fogalom túlterhelése nem a melegházasság-engedélyezés kapcsán jelentkezik, hanem már a polgárjogi szerződésnek az egyházi aktussal azonos elnevezésekor százegynéhány évvel ezelőtt.

A megoldás új fogalmak alkotása lehetne, a „házasság” szó visszakerülne az egyházakhoz, a szakrális térbe, ahonnan érkezett, a polgárjogi szerződések pedig új nevet kaphatnának érdemi tartalmuk szerint, immár nem téve különbséget a nemek között polgári jogi szempontból.

A kettőnél több személy részvételével alkotott „házasság” (Kőszeg Ferenc felvetése) ugyanakkor megnyitja az utat a két fiú-egy lány-egy kecske-két kutya típusú konstrukciók felé. De ez már egy másik történet.