friss műút

-ról, -ről

Szvoren Edina

Szvoren Edina

(1974 Budapest) József Attila-díjas író. 2005 óta publikál, kötetei: Pertu (2010, Palatinus), Nincs, és ne is legyen (2012, Palatinus).

-tól, -től

A rovatból ajánljuk még

Legfrissebb

Nőtérfél

Szvoren Edina: Anya kezének újabban fémes szaga van
Kinderszenen/5.
2014. december 11.

Sok mindent beszélnek Anyáról, mióta kórházba került. A konfirmanduszok rosszul szabott öltönyben ülnek az egyik használaton kívüli ágy csupasz sodronybetétén, és nézik az Anya paplana alól előkígyózó dréncsövet. Ez a cső váladékot csapol Anya hasából, ahol azelőtt a petefészke volt. Anyának sünarcú fiai vannak — komoly fiúk, akik tudják az illemet. Ha kell, lesütik a szemüket, ha kell, helyet csinálnak az arcukon egy csókra csücsörödő szájnak. A fiúk szatyra ott lóg a fogason, ahogyan azt Apa új felesége kérte. Apa új felesége retteg a kórház kövezetén tenyésző kórokozóktól, de saját kezűleg vágott tátorjánt a ház előtti bokorról, és nyomta a csokrot induláskor a fiúk kezébe. Nem akar rosszban lenni Anyával.

A szolgálatos nővér vizet önt egy lefejezett műanyagpalackba, aztán beleállítja a tátorjáncsokor ágait. Leszedi az ágyrácsról a bepiszkolódott, kapaszkodásra szolgáló gézkígyókat, és újakat, hófehéreket kötöz a helyükre. Felváltva nézi Anyát, Anya szobatársát és a sünarcú fiúkat, amíg berregni nem kezd a beteghívó valahol. Anya kiegyenesíti a dréncsövet, amiben sárga és piros torlaszok képződtek valami sűrű anyagból, közben átnéz az ágyláb rácsozatán a szemközt fekvő nőre. A rácsok három egyenlő sávra tagolják Anya szobatársának az arcát, és mindegyik sávba jut egy-egy mélybarna, húsos szemölcs. A szobatársnak farkastorka van, és Anyán kívül senki sem érti, mit beszél. Anga, onga, anga. Ez a nő nem tud sem kacsintani, sem csettinteni, és gyakran néz furcsán Anyára: mint mikor az ember haragos, amiért megszeretett valakit.

Anya néha a gézből sodort kapaszkodót simogatja a fiai keze helyett. Ha sírva fakad a látogatási idő alatt, akkor szobatársa az éjjeli szekrénynek támasztott mankó után nyúl, és játékosan megfenyegeti vele, vagy labdacsot gyúr a zsebkendőiből, és azokkal hajigálja Anyát. Azt beszélik, hogy a farkastorkú nő kijár Anyával a tetőteraszra, a liftház mögé, és a fölfúvódott galambokat Anya családtagjairól nevezi el. Kenyérbéllel etetik őket.

A kisebbik fiú öltönyzsebéből kikandikál a heidelbergi káté kivonatának szamárfüles csücske. Honnan tudunk az Úrról? És mi a Jézusban adott váltság lényege?, kérdezte reggel Apa új felesége. Apa új felesége vallásos, a válás óta pedig Apa és a gyerekek is azok. A nagyobbik fiú a térdére támaszkodva kinyújtja a kezét, s ahogy a karórájáról fölhúzódik az öltöny, észrevétlenül a nyílhegyű mutatókra kancsalíthat. Mennünk kell, Anya, vár a lelkész. Anya semmit nem tehetett a konfirmálás ellen, mivel a fiúk hittanórája apás napokra esik. Az óra új: konfirmálási ajándék. A fiúk ünneplő öltönyének gombjai textillel vannak bevonva, a gombhasítékok körül pedig kulcslyuk alakú selyempaszomány fénylik: a ruhákat Apa új felesége szerezte be karikalábú falusi rokonoktól. Szalonnaszagúak vagytok, mondja szomorúan Anya. A gyerekek illemtudóan bólintanak. Amikor Apa arca megjelenik a lengőajtó üvegnégyzetében, a konfirmanduszok fölállnak, és óvatosan Anya szájához illesztik a homlokukat. Fogják a vászonszatyrukat, kilépnek a folyosóra, és Apa hóna alá bújnak.

Ahogy a farkastorkú nő utánuk fordítja a fejét, szemölcsei az ágyrácsozat második, harmadik és negyedik cellájából a szomszédos cellákba vándorolnak. Megragadja a mankót. Magához veszi az uzsonnára kapott vizes zsömlét meg a büféből lopott, csípős paprikaszósszal teli tubust, és átbiceg Anyához. A mankóval piszkálja le róla a paplant. Szétnyitja a félbevágott zsemlét, Anya pedig felül, és miközben a farkastorkú nő arcát figyeli, a tubusból négy-öt jókora hurkát présel a félgömbök közé. A farkastorkú nő bólint, eldugja a paprikaszószt Anya újságjai alá, majd szalvétába bugyolálja a zsemlét. Segít Anyának a tolószékbe ülni. Elrendezi ölében a váladékgyűjtő zacskót, azután marokra fogja a tátorjáncsokrot, és a mosdókagyló alatti szemeteskosárba hajítja. Anga, tüzeli közben Anyát, anga. Anya megmarkolja a kerék hajtóvasát, és meglendíti magát. Ha fölépül, mondja, szeretné a tolószéket megtartani. Szépen, surrogva siklik a folyosó kövezetén, a neonok fényét cirmosra tördeli a kerék küllőzete. A hajtóvastól Anya kezének mostanában fémes a szaga. A farkastorkú nő csak a lift előtti emelkedőn segít, ahol a rámpa túl meredek. Sok mindent beszélnek róluk. Látták őket a tetőn: egyikük állítólag galacsinokat gyárt, a másik a madarak elé dobálja őket — a karbantartók legalábbis ereszbe szorult galambtetemet találtak a liftház mögött. Aztán a csettintést gyakorolják, míg fázni nem kezdenek.

+1Oszd meg!Oszd meg!Oszd meg te is!

Szólj hozzá!